Miért jobb a szex, mint a klónozás?
A szaporodás többnyire a különböző egyedek közös műve, noha első pillantásra a szexualitás minden formájánál hatékonyabbnak tűnik az egysejtűek és a baktériumok szexmentes szaporodása - egy tübingeni evolúció-kutató most meglepő válaszokat talált arra a kérdésre, hogy ez vajon miért van így.
Amint arról a Die Welt című német napilap internetes változata beszámolt, az evolúció-ökonómiát tanító, belga Nico Michiels professzor már hosszabb ideje keresi a választ a kérdésre, amelyet gyerekeinek így tesz fel: miért vannak papák?
A hímnős egyedeknél ugyanis szintén szexuális természetű a nemzés, csak éppen a spermiumot és a petesejtet is ugyanaz a lény hordozza magában, egyidejűleg, vagy időben eltolva, mint egyes halfajtáknál, így a faj valamennyi példánya tud mindegyik példánnyal párosodni.
Michiels szerint ez első látásra az ideális megoldás, a végső szexuális egyenlőség, amelyben a megfelelő nemet bármikor meg lehet választani, de végső esetben az önmegtermékenyítés is lehetséges. A problémát az jelenti, ha egy párból mindketten hímek vagy nőstények akarnak lenni. A hímnős egyedeknél a megtermékenyítés egyenlő egy "ellenséges átvétellel", és egyfajta pszichológiai háborúval jár. A fajfenntartás a partner rovására történik, nincs kölcsönösség. Végül a hímnős szaporodás evolúciós zsákutcának bizonyul, és manapság az ilyen fajok aránya 15 százalék körül van.
A szexualitás minden formájánál hatékonyabbnak látszik a klónozás, ahogy az baktériumok, egysejtűek vagy rovarok esetében "szokásos". Itt csak női egyedek készülnek, ezáltal a populációnak sokkal nagyobb a növekedési rátája. Ami az utódok számát illeti, ez kétszer olyan hatékony, mint a szexuális úton való nemzés. Ennek ellenére csak a fajok 2 százalékánál figyelhető meg a kizárólag klónozás útján való szaporodás, ugyanis itt csak másolásról van szó, vagyis ezek a lények nem változnak, legföljebb mutációk útján.
"Ezzel szemben az eltérő neműek közötti szex útján való szaporodás során az utódok a gének keveredése miatt mások lesznek, mint a szülők. Az ár nagy, mert az utódok egy része az öröklött genetikai defektusok miatt meghal, de a többiek jobbak, erősebbek lesznek a szülőknél. Ha van papa, akkor bizonyos, hogy az utódok közül lesznek, akik egy változó, vagy megváltozott világban is életképesek maradnak" - idézte a Die Welt című lap online kiadása a professzort.