2006. augusztus. 21. 11:01 MTI Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 21. 11:08 Tech

Ikercsillagokat fedeztek fel, vagy valami olyasmit

Chilében, a European Southern Observatory egyik ott felállított teleszkópján az Ophiucus csillagképződmény közelében iker-csillagot fedezett fel két kutató. A Naptól 400 fényévnyi távolságban keringő égitesteket nem köti gravitációs erő egyetlen más csillaghoz sem. Egymást is gyengén vonzzák.

Az egyelőre Oph 162225-240515-nek nevezett égitestekkel kapcsolatban felmerül, hogy nevezhetők-e planétának, mivel úgy tűnik, inkább azokhoz az "űrtárgyakhoz" tartoznak, amelyeket "planemosnak" hívnak és mind fizikai, mind történelmi szempontból még a kutatás tárgyát képezik. A szakemberek feltételezik, hogy azokból a gázokból és porokból jöttek létre, amelyek egy nem meghatározott csillag körül keringenek. Ez újdonság a világegyetem létrejöttét és működését magyarázó jelenlegi elméletekhez viszonyítva.

„Ellenállunk a kísértésnek, hogy az Oph 1622-et dupla planétának nevezzük, csak mert nem fér bele a klasszikus meghatározásba" – mondta a La Repubblica című olasz napilapnak az ikrek egyik felfedezője, Valentyin Ivanov.

A csillagoknak infravörös és ehhez hasonló színű spektrumuk van, amiből arra következtetnek, hogy kb. egymillió évvel ezelőtt alakultak ki. Tömegük nem éri el a mi Napunk egy százalékát és mivel az őket összekötő gravitációs erő gyenge, kétséges, hogy eddig ismert robbanásfajta nyomán jöttek létre.

Ray Jayawardhana, a másik felfedező szerint további feladat megtudni, hogy ezek az ikerformációk ritkák-e, vagy szokványosak, mert ezzel előbbre lehetne lépni a planetáris tömegek kialakulási folyamatainak megmagyarázásában. Ennek az információnak birtokában sürgetőbbé válna a „planéta” kifejezés pontosabb meghatározása is. Az Európai Űrügynökség egyébként végez már kutatásokat e témában.