Ralph Lorenz, a University of Arizona kutatója kollégáival a Cassini amerikai űrszonda felvételeit tanulmányozva figyelt fel a száz kilométer hosszú csíkokra. Korábban homokdűnék létét fedeztek fel a Marson és a Vénuszon - olvasható a Membrana című orosz hírportálon.

A dűnéknek vélt csíkok jelenléte sokat elárul a Titán klímájáról és geológiai felépítéséről. Ralph Lorenz mérései szerint a Szaturnusz távoli holdján a 150 méter magas homokdűnéket egy-két kilométer választja el egymástól, ugyanúgy, mint a Namib-sivatagban.

Számítások szerint a Titánon a homokszemcsék méretre körülbelül háromszor nagyobbak, mint földi "társaik". Ami az összetételüket illeti, aligha tartalmaznak szilíciumot, mivel a Titánon nincsenek sziklák.

Az amerikai kutató feltételezése szerint vagy szilárd organikus részecskékről, vagy úgynevezett metánjégről van szó, ám bármilyen legyen a homokszemcsék összetétele, egyelőre titok fedi keletkezésük mikéntjét.