2006. április. 12. 17:11
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2006. április. 12. 17:12
Tech
Földönkívüliek fényjelei után kutat az új szuperteleszkóp
A Harvard egyetem tudósai olyan szupertávcsövet üzemeltek be, amelynek segítségével az idegen civilizációk által kibocsátott fénysugarakat kutatják a világűrben.
A Boston.com weboldal értesülései szerint az amerikai várostól mintegy 30 mérföldre felállított készüléket úgy tervezték, hogy akár egy másodperc milliárdod részénél nem hosszabb ideig kibocsátott fényjelet már érzékelni tudjon, így lehetőség van rá, hogy akár a véletlenül eltévedő sugarakat is befogják.
„Csaknem teljes mértékben biztos vagyok benne, hogy létezik élet más bolygókon” – nyilatkozta a Boston.com-nak Paul Horowitz, a kísérletet vezető fizikus. „Bár a próbálkozásunkhoz vélhetőleg sok időre lesz szükség, azonban óriási értéke lenne egy esetleges pozitív eredménynek.”
Az emberiség immár öt évtizede kutat szervezett formában a földönkívüli élet után. Számtalan rádióteleszkóp bocsátott ki jeleket az univerzumba, hátha valaki meghallja őket. A Harvard kutatói is hosszú ideig sugároztak adásokat a kozmoszba, amíg a 25 méter átmérőjű antennát le nem törte egy szélvihar.
1997-ben vetődött fel a gondolat, hogy az idegen civilizációk valószínűbb, hogy fényjelekkel üzennének a bolygónknak. A kellően erős fényvillanások ugyanis akár tízezerszer olyan erősek lehetnek, mint a Napból érkező sugarak, emellett akár megfelelő mintába rendezve információkat is továbbíthatnak ezek a jelek.
A földönkívüli élet optikai módszerekkel történő kutatása (OSETI) terén óriási előrelépést jelent az Oak Ridge Observatory területén beüzemelt készülék, ugyanis Horowitz szerint a korábbi eszközök teljesítménye olyan volt, mintha egy szívószálon keresztül vizsgáltuk volna az égboltot, míg az új berendezés egy széles sávot tud letapogatni egyszerre. Kétszáz nap leforgása alatt a teleszkóp a teljes, a Föld északi féltekéjéről látható égboltot meg tudja vizsgálni, százezerszer gyorsabban, mint bármilyen korábbi eszköz.
A teleszkóp közel kétméteres tükrén keresztül beérkező információkat egy az egyetem diákjai által épített számítógép dolgozza fel, amely másodpercenként ezermilliárd bitnyi információt képes elemezni másodpercenként. Ez körülbelül annyi, mint az amerikai kongresszusi könyvtár összes könyvének tartalma.
„A teleszkópban felhasznált technológia a létező legmodernebb eszközökből áll össze” – magyarázta Louis Friedman a készülék építését támogató Planetary Society non-profit szervezet igazgatója.
Horowitz hozzátette, ha egy lézervillanást regisztrálnak, a nyilvános bejelentés előtt hónapoknak kell eltelnie, amíg a tudósok ellenőrzik, hogy valóban idegen civilizáció nyomairól van-e szó.
„Ha sikerül befognunk egy ilyen sugarat, a Föld négy és fél milliárd éve tartó kulturális izolációja érne véget” – lelkendezett a kutató. „Ez alighanem az emberiség történetének egyik legfontosabb felfedezése lehet.”
„Csaknem teljes mértékben biztos vagyok benne, hogy létezik élet más bolygókon” – nyilatkozta a Boston.com-nak Paul Horowitz, a kísérletet vezető fizikus. „Bár a próbálkozásunkhoz vélhetőleg sok időre lesz szükség, azonban óriási értéke lenne egy esetleges pozitív eredménynek.”
Az emberiség immár öt évtizede kutat szervezett formában a földönkívüli élet után. Számtalan rádióteleszkóp bocsátott ki jeleket az univerzumba, hátha valaki meghallja őket. A Harvard kutatói is hosszú ideig sugároztak adásokat a kozmoszba, amíg a 25 méter átmérőjű antennát le nem törte egy szélvihar.
1997-ben vetődött fel a gondolat, hogy az idegen civilizációk valószínűbb, hogy fényjelekkel üzennének a bolygónknak. A kellően erős fényvillanások ugyanis akár tízezerszer olyan erősek lehetnek, mint a Napból érkező sugarak, emellett akár megfelelő mintába rendezve információkat is továbbíthatnak ezek a jelek.
A földönkívüli élet optikai módszerekkel történő kutatása (OSETI) terén óriási előrelépést jelent az Oak Ridge Observatory területén beüzemelt készülék, ugyanis Horowitz szerint a korábbi eszközök teljesítménye olyan volt, mintha egy szívószálon keresztül vizsgáltuk volna az égboltot, míg az új berendezés egy széles sávot tud letapogatni egyszerre. Kétszáz nap leforgása alatt a teleszkóp a teljes, a Föld északi féltekéjéről látható égboltot meg tudja vizsgálni, százezerszer gyorsabban, mint bármilyen korábbi eszköz.
A teleszkóp közel kétméteres tükrén keresztül beérkező információkat egy az egyetem diákjai által épített számítógép dolgozza fel, amely másodpercenként ezermilliárd bitnyi információt képes elemezni másodpercenként. Ez körülbelül annyi, mint az amerikai kongresszusi könyvtár összes könyvének tartalma.
„A teleszkópban felhasznált technológia a létező legmodernebb eszközökből áll össze” – magyarázta Louis Friedman a készülék építését támogató Planetary Society non-profit szervezet igazgatója.
Horowitz hozzátette, ha egy lézervillanást regisztrálnak, a nyilvános bejelentés előtt hónapoknak kell eltelnie, amíg a tudósok ellenőrzik, hogy valóban idegen civilizáció nyomairól van-e szó.
„Ha sikerül befognunk egy ilyen sugarat, a Föld négy és fél milliárd éve tartó kulturális izolációja érne véget” – lelkendezett a kutató. „Ez alighanem az emberiség történetének egyik legfontosabb felfedezése lehet.”
Világ
MTI
2005. szeptember. 17. 09:56
A NASA 2018-ig négy űrhajóst kíván a Holdra juttatni
Tech
MTI
2006. március. 20. 14:24
Az ISS-en átdokkolták a Szojuz űrhajót a váltás fogadásához
Tech
MTI
2005. augusztus. 01. 14:08
A Discovery két űrhajósa már szereli az űrállomás új giroszkópját
Tech
MTI
2005. október. 17. 15:28
Sikeresen visszatért a Földre a Sencsou-6 űrhajó
Tech
Panoráma
2005. szeptember. 19. 11:45
SMS-es szavazás dönt az első maláj űrhajósról
Világ
MTI
2005. október. 12. 08:06
Újabb kínai űrhajó indult a világűrbe
Tech
MTI
2005. december. 03. 18:36
Online csillagvizsgálat és amatőr űrkutatás Magyarországon is
Tech
MTI
2006. február. 01. 14:46
Öngyógyító burkolatot fejlesztettek az űrhajókhoz
Tech
2005. február. 21. 15:40
Euro százmilliókat költenek űrkutatásra
Tech
hvg.hu
2005. augusztus. 02. 14:56
Visszatér az űrhajókhoz a NASA
Tech
MTI/hvg.hu
2005. január. 19. 15:40
Az európai űrkutatás újabb nagy dobásai
Világ
MTI
2005. október. 18. 17:06