A bővítési biztosból „űrfelelőssé” is előrelépett Verheugen az EU világűr-politikáját stratégiainak minősítette, és a világ minden tájáról meghívott vezető űrszakembereknek előadott programadó beszédében azt hangoztatta, hogy az EU-nak többet kell áldozni űrbéli tevékenységére.
 
A konferencián elhangzott, hogy 1991 és 2000 között a természeti katasztrófák száma kétszeresére, közel 400-ra nőtt. A pusztító időjárási eseményekben 38 ezer ember vesztette életét, 892 ezren váltak földönfutóvá, az anyagi kár meghaladta a 35 milliárd dollárt.

2003-ban csupán Európában a hőhullám következtében 20 ezer ember halt meg, a Nature című szaklap szerint 2080-ra az ilyen fajta időjárás két évenként rendre bekövetkezhet. Miután az elmúlt száz évben a globális átlaghőmérséklet 13,7 Celsius fokról 14,3-re nőt egyes prognózisok szerint 2080-ig Nyugat-Európában 2-5 fokkal emelkedhet a hőmérséklet.

Tekintettel a természeti csapások növekvő veszélyeire, egy jobb Föld-megfigyelési rendszerrel (Global Monitoring for Enviroment and Security – GMES) jobban megismerhetőek lennének a természeti folyamatok és a pontosabb előrejelzések révén elkerülhető lenne ázsiai szökőárhoz hasonló katasztrófa.

Éppen ezért a brüsszeli Föld- és Világűrhét égisze alatt (a nemzetközi világűr-konferencia mellett) 59 ország és 33 nemzetközi szervezet képviselője abban is megállapodott, hogy a következő tíz év folyamán megpróbálják kialakítani a Globális Földmegfigyelési Rendszerek Rendszerét (GEOSS). A résztvevők hangoztatták, egy ilyen rendszer – a Föld körül keringő több mint 50 műhold, 10 ezer meteorológiai állomás és az óceánok viselkedését mérő 3000 berendezés összekapcsolása – időben figyelmeztetheti a döntéshozókat és a lakosságot. A felszólaló delegátusok azt sem tartják kizártnak, hogy a GEOSS egy napon csökkentheti az éhínségeket, megszüntetheti a járványokat, életeket menthet meg.

Mindez e pillanatban inkább csak nemes törekvésnek tűnik. A GEOSS finanszírozásában egyelőre nem született konkrét megállapodás, márpedig a „rendszerek rendszerének” kialakítása is jelentékeny ráfordításokat igényel. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt öt évben az EU 235 millió eurót fordított az űrszektorra. Verheugen ugyanakkor kitért az alól a kérdés alól, hogy hogyan finanszíroznák az EU kiemelt fontosságú űrtevékenységét. Az EU-hoz közelálló European Voice hetilap azonban tudni véli, 2007 és 2013 között a fenti összeget akár háromszorosára is megnövelhetik.

Heimer György / Brüsszel