A vizsgálatot a Haifai Egyetem kutatói kanadai kollégákkal közösen végezték 310 önkéntes "panasztevő" bevonásával, akik különböző hangerővel tették bejelentéseiket, miközben a tudósok regisztrálták a hivatalnokok reakcióját -tájékoztat a JNews című, orosz nyelvű internetes portál.

Mindeme tapasztalat birtokában a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy amennyiben a panasz jogos, nem érdemes hangoskodni. Minél kevésbé indokoltak azonban a panasztevő követelései, a kérelmezőnek annál nagyobb hangerővel célszerű nyomatékot adnia szavainak.

A kutatók magyarázata szerint az érzelmek az emberi kommunikáció kiegészítő eszközei. Amennyiben a hivatalnok minden további nélkül megérti a kifogás jogosságát, a harag, felháborodás által közvetített felesleges információ csak akadályozza abban, hogy higgyen a panaszos igazában. Ugyanakkor, ha a panasz, kifogás nem igazán jogos, érdemes a hiányosságot érzelmekkel pótolni.

A kutatók azt tanácsolják mindazoknak, akiknek a magas hivatalban kell instanciázni, hogy először nyugodtan adják elő kérelmüket, s csak abban az esetben emeljék fel hangjukat, ha a "semleges" információ kevésnek bizonyult az ügyintéző meggyőzésére.