Vizi E. Szilveszter a magyar tudomány napja alkalmából a baranyai megyeszékhelyen tartott ünnepi ülésén hangsúlyozta, hogy amennyiben az oktatás, a továbbképzés, az életen át tartó tanulás, az új ismeretek szerzése, idegen nyelvek tanulása megfelelő támogatást kap, akkor a honi humánerőforrás is felkészült lesz, és az itthon gyártott termékekhez adott szellemi tőkéjük révén az ország profitja is növekedni fog.

Az Akadémia, a magyar tudóstársadalom, az egyetemi közélet, az elit értelmiség ebben partnere akar lenni a kormánynak. Az MTA ennek megfelelően összeállította Az uniós Magyarország tudománypolitikája című vitairatot, és segít a kormánynak a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésében is - mondta az elnök.

"Feladatunk, hogy a természettudományok tudásanyaga mellett a szellemi tudományokat, az erkölcsi, etikai tanulságokat is kutassuk, sőt, oktassuk, az értékek teremtése mellett az értékek tiszteletére is neveljük a nemzedékeket" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter, majd megjegyezte: a Mindentudás Egyeteme című előadássorozat bizonyítja, hogy a magyar társadalomban igenis van igény az értéket, erkölcsiséget sugárzó közszolgálati műsorokra.

A jövőről szólva fontosnak nevezte, hogy a nemzeti jövedelem mekkora része jut kutatásfejlesztésre, és hányan vesznek részt különböző kutatásokban. Sajnálatosnak nevezte, hogy amíg 2002-ben a nemzeti jövedelem egy százalékát, addig "napjainkban csak 0,88 százalékát fordítjuk" erre a célra. Főleg a lisszaboni döntés tükrében, amely kimondja, az Európai Unió országainak 2010-re nemzeti jövedelmük 3 százalékát kell kutatásfejlesztésre költeniük. Ez szükséges ahhoz, hogy Európa lépést tudjon tartani Észak-Amerikával és Japánnal. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kormány két évvel ezelőtt az innovációs törvény elfogadásával megteremtette a hazai forrás bővülésének lehetőségét.

Szili Katalin házelnök arról szólt, hogy a politikusoknak és a tudósoknak a jövőben összefogva, közösen kell dolgozniuk a XXI. század kihívásain, a globalizáció gondjainak, azon belül is főként a társadalmi egyenlőtlenség, a szegénység megoldásán.

A tudomány dolga, hogy válaszokat találjon a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, a politikusoknak pedig, hogy hasznosítják azokat - közölte az Országgyűlés elnöke. A kutatásfejlesztésre fordított összeg folyamatosan növekszik, amíg idén a nemzeti jövedelem egy százalékát, addig jövőre 1,1 százalékát teszi ki - tette hozzá.

A magyar tudomány napja alkalmából harmincan vehettek át kitüntetést. Az Akadémia elnöksége kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként hat tudóst tüntetett ki Eötvös József-koszorúval.

Csákány Béla, a matematikai tudomány doktora a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa a matematika területén végzett magas szintű oktatói és kutatói munkája; Kárpáti János, a zenetudomány doktora a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtárának igazgatója nemzetközileg ismert Bartók-kutatásaiért, a kortárs magyar zeneszerzésben végzett iskolateremtő munkásságáért; Kubovics Imre, a földrajztudomány doktora, az ELTE Közettan-Geokémiai Tanszékének professzor emeritusa a földtudományok területén végzett kutatási, oktatási és tudományszervező tevékenységéért részesült a kitüntetésben.

Pócsik György, a fizikai tudomány doktora, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék nyugalmazott egyetemi tanára a részecskefizika terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért; Zoltai Dénes, a filozófiai tudomány doktora, az ELTE Esztétika Tanszékének professzor emeritusa esztétikatörténeti életművéért, a tanszék megalapításáért; Woynarovich Elek, a mezőgazdasági tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár a biológiai tudományok terén elért nemzetközileg is kiemelkedő kutatói és oktatói tevékenységéért kapta a díjat.