Gyenge bizonyítvány a magyar elektronikus ügyintézésről
Ötödik alkalommal készítették el az amerikai Brown Egyetem Taubman Center for Public Policy intézetének munkatársai a Global E-Government Study című nemzetközi e-kormányzati rangsort és tanulmányt. Magyarország – az elmúlt évihez képest tíz helyet visszaesve – a 198 országot tartalmazó listán a siralmas 107. helyen található.
A sorrend az országok „e-kormányzati összteljesítményére" kiosztott pontok alapján áll össze. Valamennyi országot 1 és 100 közötti pontszámmal értékeltek, méghozzá az állami webhelyeken (a központi kormányzati portál, a rendőrség, az adóhatóság szájtja, az egyes hivatalok honlapjai stb.) elérhető tartalmak figyelembevételével. A következő kritériumokat vették alapul: az elérhető online szolgáltatások száma, a fogyatékkal élők számára hozzáférhető alkalmazások jelenléte, a felhasználói privacy-vel kapcsolatos és a biztonsági információk feltüntetése; továbbá, hogy elérhető-e tartalom idegen nyelveken is.
A rangsor érdekessége, hogy a harmadik helyezett Egyesült Államok az egyetlen nem ázsiai ország az első ötben. Ahogy a tavaly, az idén is Tajvan végzett az első, Szingapúr pedig a második helyen. A negyedik helyre a tavalyi 11. pozícióból előretört Hong Kong került, míg az ötödik Kína lett. Az első tíz közé jutott még Kanada, Németország, Ausztrália, Írország és – érdekes módon – a Vatikán.
A felmérésben a 198 ország közel 1800 szájtját vizsgálták meg a fent említett szempontok alapján. Néhány érdekesebb adat: online szolgáltatásokat a kormányzati webhelyek 19 százaléka kínál, szintén 19 százalék azon szájtok aránya, amelyek valamilyen szempontból akadálymentes hozzáférést nyújtanak a fogyatékkal élők számára.
A jelentés szerint van még tennivalója a kormányzatoknak az online jelenlétük fejlesztése-csinosítgatása terén. A tanulmány hiányolja a szájtokról a navigálást megkönnyítő funkciókat (például oldaltérkép); valamint felhívja a figyelmet, hogy egy-egy ország különböző állami weboldalainak formai, strukturális összehangolása, egyfajta szabványosítása üdvös lenne annak érdekében, hogy a felhasználók az oldalak láttán rögtön tudják, hogy kormányzati szájtról van szó, és „ismerős" legyen számukra a portál felépítése.