Afrikai disznó. Régen is jól ment a soruk © sxc.hu

„Végre a disznófej, amire karrierem kezdete óta várok" – nyilatkozta Martin Pickford kutató az Afrika legrégebbi disznóleletének számító Nguruwe nabimensisről, amelynek köszönhetően a disznók morfológiai felépítéséről és evolúciójáról tudhat meg új dolgokat az őslénytan.

A csontdarabokat Brigitte Senut kutató látta meg a namíbiai Grillental gyémántbányában, ahol a két paleontólogus 14 éve a Namdeb Gyémánt Társaság és a namíbiai geológiai intézet meghívására a gyémántrétegek kormeghatározásával foglalkozik.

Az éghajlat változásának és a vizek megemelkedésének köszönhető üledék biztosította a védelmet a megkövesedett csontdarabok számára. A lelet annyira jó állapotban van, hogy a kutatók az érzékszervek, nevezetesen a halló- és szaglószervek között működő idegek formáját, méretét és helyét is meg tudják állapítani.

Pickford szerint a 21 millió évvel ezelőtti disznó a mainál jóval kövérebb volt és jobb hallása volt, ami a vízhez közeli tág vidékkel magyarázható. Az ősmalac óriási szemürege annak jele, hogy a disznók valaha éjszaka aktív állatok voltak.