Gyurcsány és Mesterházy konfliktusai eddig rendre a következő forgatókönyv alapján zajlottak: a volt kormányfő előállt egy béke- és formabontó javaslattal, mire a pártelnök egy puha és elkenő politikai választ adott, azaz a párt egységére hivatkozva nem vette fel az eléje dobott kesztyűt, de Gyurcsány Ferenc harcra várt.
A karrierváltás vagy az álláskeresés komplex és hosszadalmas folyamat, amelynek az elején mindenki ugyanazt a kérdést teszi fel magának: Hogyan kezdjek hozzá? S ha belevágok, honnan tudhatom, hogy jól csinálom-e?
Legtöbb polgártársunk azért tanul meglehetősen hosszú ideig (mondhatnánk befektet önmagába), hogy egy darab idő múltán legyen mit eladnia a parketten. Inkább a szakértelmét, mint önmagát. Ami egyáltalán nem szomorú dolog. Sőt annak aki elég jól csinálja, kifizetődő, talán még élvezetes is.
Az állásinterjúk többnyire egy jelentkezési lap kitöltésével veszik kezdetüket. Ezen viszonylag egyszerű túljutni, hiszen alapinformációkat kérnek. Aztán jön a neheze, elkezdődik a szóbeli kérdezősködés, s nemritkán ezzel látszólag jelentéktelen felütéssel: „Milyen kérdése lenne hozzánk?” Jobb felkészülni a válaszra.
Sokan próbálnak szerencsét a külföldi munkaerőpiacon, ám Európa nyugati fele sem fenékig tejfel és figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat is. A hvg.hu körképéből kiderül, mire érdemes figyelni munkavállaláskor 27 európai országban.
Izzadó tenyér, enyhén remegő térdek, el-elcsukló hang, félszeg mondatok – az álláskeresők többsége számára régi és kellemetlen ismerősök. Egy kis figyelemmel és önszuggeszcióval azonban legyőzhető az állásinterjúkat kísérő lámpaláz.
Az álláskeresés során rendkívül fontos a hatásos és emlékezetes bemutatkozás, bemutatkozó látogatás a potenciális munkahelyeken. Ez sikerülhet is az alábbi tanácsok segítségével.
Ha valaki jól szerepel egy állásinterjún, azzal még egy rosszul megírt önéletrajzot is képes lehet feledtetni. De egy elbaltázott állásinterjú minden esélyt tönkretehet.
Az álláskeresés kemény dolog. Különösen így van ez recesszió, gyengélkedő gazdaság esetén. Még rossz munkaerő-piaci feltételek mellett is javíthatjuk azonban esélyeinket néhány egyszerű szabály betartásával.
Sokan annak tulajdonítják sikertelen álláskeresési próbálkozásaikat, hogy a legtöbb nekik való pozíciót már előre levajazzák, elnyerésükre egy kapcsolatok nélküli külső jelentkezőnek eleve nincs esélye, a hirdetést pedig csak formai okok miatt teszik közzé. Eközben nem veszik észre, hogy azért akadnak fenn már az első rostán, mert önéletrajzukban (CV) végzetes hibákat követtek el.
Hiába a kompetens, szakmailag meggyőző fellépés, ha valaki nem képes szimpátiát kelteni maga iránt, kevés az esélye az állásinterjún. S hogy lehet a legjobban szimpátiát kelteni? Hát hízelgéssel – derül ki egy vizsgálatból. Igaz, hízelgéssel önmagában sem megyünk semmire, ha nincs mögötte szaktudás.
Az állásinterjúkon az első benyomás sokat számít. De ezeket az első benyomásokat a munkaadók még azelőtt begyűjtik, mielőtt a jelöltekkel beszélgetni kezdenének. Az interjúra való várakozás percei ugyanis jó lehetőséget adnak a megfigyelésre.