Gulácsi Péter vitte a legtöbbre a 2009-ben a korosztályos világbajnokságon harmadik helyen végzett magyar válogatott tagjai közül. Többen bebarangolták a fél világot, de még stabil élvonalbeli játékos sem vált mindenkiből.
A héten volt tizenöt éve, hogy a magyar futballválogatott Ghána és Brazília mögött bronzérmet nyert az U20-as világbajnokságon. Az akkori csapat tagjairól sokan úgy tartották, hogy a jövőben a felnőttválogatott gerincét alkothatják majd, hiszen amit véghez vittek, azóta is példa nélküli.
Az első U20-as vb-t 1977-ben rendezték, azon 10. lett a magyar csapat, azóta viszont összesen csupán ötször sikerült kijutnia, legutóbb 2015-ben vehetett részt rajta. A kétévente megrendezett tornán a bronzérem után a legjobb helyezés a 9. volt, az is még 1985-ben – ebből is látszik, mennyire értékes a 2009-es eredmény.
A Nemzeti Sportban a bronzmeccs másnapján így méltatták a csapatot: „Felesleges lenne most túlzásokba esni, amikor itthon mindenki tisztában van vele, milyen a magyar bajnokság, hányadik lett csoportjában az A-válogatott, s hogy milyen messze vagyunk mi Európa élvonalától. De ez az egyiptomi világbajnokság több mint reménysugár. Bizonyította, hogy a tehetség, amely bennünk, magyarokban is megvan, olykor nagy dolgokra képes. Ezek a zászlóvivők, a mi világbajnoki bronzérmes gyerekeink a jövőt jelentik, s talán azt is, hogy az a piros-fehér-zöld lobogó néhány éven belül felnőtt kontinensviadalon is a kamerák kereszttüzébe kerül. De addig is örüljünk, legyünk büszkék, és reménykedjünk!”
Az 1989-1990-es születésű játékosokból álló csapat már korábban is megvillantotta az oroszlánkörmeit: a 2006-os luxemburgi korosztályos Eb-n az ötödik, a csehországin pedig a németek és az olaszok mögött a harmadik helyen zárt és indulási jogot szerzett a vb-re. Ehhez a csoportkörben le kellett győznie a spanyol válogatottat, amelyben olyan játékosok szerepeltek mint César Azpilicueta, Jordi Alba és David de Gea.
A fiatal futballisták a Bozsik-program résztvevői voltak, amelynek keretében teammunkában tanulták a játékot Both József utánpótlásedző elképzelései alapján, ami aztán az egész korosztály jövőjét meghatározta. Both azt vallotta, hogy csak a legjobbak szisztematikus képzésével lehet felvenni a versenyt a külfölddel, hiszen akkorra már évtizedek óta tapasztalható volt, hogy a magyar futball egyik komoly baja a tömegesítés.
A szakember a vb-bronz után az Indexnek nyilatkozva például arról beszélt, hogy azért vitték a fiatalokat rendszeresen külföldre meccselni, „mivel a hazai rendszer alkalmatlan a tehetség kiteljesedésére – hiszen egy-egy meccsen nem kell maximális erőbedobás”, és megjósolta azt is, hogy a generáció nem őrzi majd meg sokáig az európai első helyét: „Nem marad így, sajnos ezt ki kell mondanom. Nem a kishitűség beszél belőlem, aki ismer, tudja, hogy a hitem sohasem veszíteném el. De nem maradhat így felnőttkorban, mert az a baj, hogy hárman – Koman, Németh, Gulácsi –, mondjuk, komoly nemzetközi karriert futnak be, de köréjük alulról nem csatlakoznak.” Azt is mondta: „Ez a korosztály még megkapta azt a képzést, ami a magyar futballfilozófiát kéne, hogy jelentse: kreativitás, bátor támadójáték. De az alattuk és a felettük lévők nem.
Bothnak nemcsak abban lett igaza, hogy a korosztályos válogatottak azóta sem értek el ennyire jó eredményt, azt is jól látta, hogy mely magyar játékosok emelkednek ki a mezőnyből.
Pocsék kezdés, jó folytatás
A csapatot az Eb-n még Sisa Tibor irányította, az MLSZ azonban később úgy döntött, hogy a továbbiakban egy szakmai teamre bízza az utánpótlás-együttesek irányítását, amelyben a szakember nem találta meg a helyét. A testület élére a holland Wilco van Buuren került egyéves szerződéssel, amelyet azonban nem tölthetett ki, mivel nem jöttek a tervekben szereplő eredmények. Végül néhány héttel a világbajnokság előtt Egervári Sándort nevezték ki az U20-as válogatott élére.
Ilyen előzmények után a torna rajtja pocsékül sikerült a magyaroknak: 3-0-ra kikaptak Hondurastól. Az első pofon után azonban összeállt a csapat, amely Dél-Afrikát 4-0-ra, az Egyesült Arab Emírségeket pedig 2-0-ra győzte le. A nyolcaddöntőben a csehek következtek, akikkel a rendes játékidőben 2-2-t játszott a csapat, aztán tizenegyesekkel 4-3-ra nyert, majd jöttek az olaszok, akiket hosszabbítás után 3-2-re intézett el. Az elődöntőben Ghánával került szembe az együttes, annak 2-3 lett a vége, így következett a bronzmeccs Costa Rica ellen.
Az első félidő gól nélkül ért véget, az első találatot az ellenfél szerezte a 81. percben, amire Koman Vladimir válaszolt büntetőből tíz perccel később. A hosszabbításban nem esett gól, jöhettek a tizenegyesek, amelyek közül a Costa Rica-i játékosok egyet sem tudtak belőni; hármat Gulácsi Péter védett, egy meg a kapufáról pattant ki. A magyarok közül ellenben csak a végül öt góllal záró, ezüstcipős Koman hibázott.
Kiből mi lett?
A siker ellenére a 21 fős keretből csak egyetlen játékos, éppen Gulácsi karrierje igazán jelentős, a felnőttválogatottban is csak 11-en mutatkozhattak be, közülük is messze kiemelkedik a kapus az eddigi 58 szereplésével.
Kapusok
Gulácsi Péter: Az U20-as vb minden meccsén ő védte a válogatott kapuját, és jelentős szerepe volt a sikerben: mindkét tizenegyespárbajban háromszor tudott hárítani. 2008-ban leigazolta a Liverpool, de az első csapatban sosem védett, rendszeresen kölcsönadták alacsonyabb osztályú angol gárdáknak. 2013-ban szerződött Salzburgba, majd onnan két évvel később Lipcsébe, amellyel nyert már Német Kupát és stabil résztvevője a Bajnokok Ligájának, ahol a 2019-20-as szezonban az elődöntőig jutott. 2022 őszén súlyosan megsérült a térde, műteni kellett, a következő év elején pedig újra megoperálták. A visszatérése után több mint egy évig nem játszott a Bundesligában, de azóta újra a Leipzig alapemberévé vált.
A magyar válogatottban is rendszeresen számít rá Marco Rossi szövetségi kapitány, a szezon utolsó négy Nemzetek Ligája-meccse előtt azonban a saját kérésére kimaradt a keretből. Többen, köztük volt csapattársai úgy vélekednek, hogy többet nem lép pályára a címeres mezben.
Megyeri Balázs: Két évig a Ferencvárosban védett, majd görög, német, spanyol, török és ciprusi csapatban is megfordult. 2022 óta a DVSC játékosa, a válogatottban egyszer lépett pályára.
Kovácsik Ádám: A Reggina igazolta le még juniorkorában, a felnőtt csapatban is játszott, de később kölcsönadták alsóbb osztályokba. 2015-ben tért haza a Fehérvárhoz, amellyel bajnok is lett, egyszer a válogatottban is szerepelt. Tavaly átszerződött a Mezőkövesdhez, idén pedig már a Paks játékosa.
Védők
Debreceni András: Az U20-as vb hat meccsén játszott, egy gólt szerzett. Addigra már a Honvéd alapembere volt, stabil kezdő, 2012-ben azonban nem hosszabbította meg a szerződését a klubbal, így a második csapathoz száműzték. Amikor 2013 nyarán lejárt a szerződése, a Diósgyőrhöz igazolt, ahonnan azután távozott, hogy egy sérüléséből felépülve kevés játéklehetőséget kapott. A Vasashoz írt alá, aztán a másodosztályú Győrhöz, majd Mosonmagyaróvárra került. Legutóbb a megye 1.-ben szereplő Mezőörs játékosa volt. A válogatottban egyszer kapott játéklehetőséget még 2012-ben, később Bernd Storck hívta meg a keretbe, de pályára nem küldte.
Korcsmár Zsolt: 2006-tól játszott Újpesten, majd előbb kölcsönben játszott a norvég Brannban, ahová 2011-ben át is igazolt. Később Németországban is megfordult, aztán a Vasasban szerepelt. 2017-től a dán Midtjylland focistája volt, amellyel bajnok lett; 2020-ban jelentette be a visszavonulását. Az U20-as vb-n egy gólt szerzett, később 26-szor szerepelt a felnőttválogatottban is 2011 és 2017 között.
Szekeres Adrián: Már az U20-as vb előtti évben magyar bajnok lett az MTK-val, ahonnan 2012-ben szerződött át a Videotonhoz. A Puskásban és a Dunaújvárosban is volt kölcsönben, az utolsó csapata a Gyirmót volt. 2018-ban vonult vissza, dolgozott a futballszövetség videóelemzőjeként, majd edző lett. Megfordult a Dorognál, Békéscsabán, Egerben, aztán az ETO akadémiájának vezetőedzője volt az NB 3.-ban. A Spíler TV szakértője.
Szabó János: Fél éves siófoki kölcsönlétet leszámítva az egész karrierjét Pakson tölti. A válogatottban hétszer játszhatott, de nem Egervári hívta be, később, 2014 és 2018 között számítottak rá.
Zámbó Bence: Már a Győr játékosa volt, amikor meghívót kapott az egyiptomi vb-re, ahol ötször lépett pályára. Miután 2013-ban elhagyta az együttest, nyolc csapatban is megfordult, 2016 óta az NB III.-ban vagy a megyei bajnokságban szereplőknél futballozik. Jelenleg a Mezőörsnél van.
Présinger Ádám: Az MTK-nál már neki is volt NB I.-es szerződése a vb idején, de csak hétszer lépett pályára, leginkább kölcsönben szerepelt. Megfordult a Videotonnál, aztán Pápán, Gyirmóton és Ajkán. Ebben az évben már a megye 1.-es Koroncónál focizott.
Középpályások
Dudás Ádám: Nagy reménység volt, fiatalon tesztelte az Arsenal és érdeklődött iránta a Glasgow Rangers is, de külföldön csak egy féléves szerződés jött össze neki a Szpartak Moszkvánál. Itthon a legtöbbet a Győrben játszotta, tagja volt a 2013-as bajnokcsapatnak is. A karrierjét sorozatos sérülések nehezítették, végül 2017-ben, 28 évesen visszavonult. Masszőr lett, aztán a győri U15-ben edző.
Tóth Bence: A Fradi felnőtt keretének tagjaként vett részt a vb-n, ahol azonban csupán 30 percet játszott. 2012-ig volt a zöld-fehéreknél, volt a Pápa, a Paks, a Szolnok, a Mezőkövesd és Gyirmót focistája is. 2020-ban felhagyott a profi futballal, de Pécelen még játszik a megye 2.-ben. A bulvárhírekből is ismerős lehet a neve, a felesége Hódi Pamela, a néhai Berki Krisztián volt barátnője. Két gyereket nevelnek, a közös és a Hódi előző kapcsolatából származó kislányt.
Takács Péter: Az első osztályban karrierje során csupán 126 meccs jutott neki, megfordult a DVTK-ban, Pápán és Mezőkövesden is, 2016 óta azonban csak alsóbb osztályú csapatokban játszott. Még nem hagyott fel a futballal, a Miskolccal a megye 1.-ben, szerepel.
Koman Vladimir: A vb legjobb magyar játékosa és akkoriban korosztálya egyik legnagyobb tehetsége volt, aki meg is kapta a lehetőséget a bizonyításra, valahol mégis kisiklott a karrierje. Már 2005-ben leigazolta az olasz Sampdoria, amely ugyan többször kölcsönadta, 2010-ben aztán mégis bemutatkozhatott a színeikben a Serie A-ban, majd az Európa-ligában és a Bajnokok Ligájában is, gólt is szerzett. A következő klubja az akkor a francia másodosztályban szereplő Monaco volt, ahol egy szezont töltött, aztán az orosz Krasznodarhoz szerződött, majd kölcsönadták az Uralnak. Onnan hazatért a DVTK-hoz, ahonnan aztán még eligazolt a török, az iráni, az emírségeki és az indiai bajnokságba. 2022-ben ismét a DVTK-nál kötött ki, azután egy évig nem volt csapata, idén nyáron jelentette be a visszavonulását, időnként szakértőként tűnik fel a Sport TV-ben. A felnőtt válogatottban 2010 és 2015 között 36 alkalommal lépett pályára, hét gólt szerzett.
Simon Ádám: A vb idején a Haladás játékosa volt, majd elvitte a Palermo, ahol azonban nem sikerült megragadnia, többször kölcsönadták. 2014-ben a Videotonhoz került, amellyel a következő évben bajnok is lett. Miután kölcsönadták a Gyirmótnak, Paksra szerződött, majd Győrbe, 2020 óta pedig az NB II.-es Szeged játékosa. A válogatottban 2014 és 2015 között háromszor játszott.
Varga Roland: Ő is Olaszországban, a másodosztályú Bresciában próbált külföldi karriert építeni, de csak két meccsen kapott szerepet, többnyire kölcsönben volt. Hazatérve a Győrben játszott, 2013-ban bajnok lett, majd a Ferencvároshoz igazolt, ahol hat évet húzott le és további két bajnoki címet ünnepelhetett. Félévnyi MTK-szereplést követően ismét légiós évek jöttek. Az Ittihad Kalba, a Nieciecza és a Sepsi OSK után idén Pakson kötött ki. A válogatottban 17-szer szerepelt és hat gólt szerzett.
Kiss Máté: Öt meccsen játszott Egyiptomban, ahol egy gól lőtt, de milyet?! Harminc méterről eleresztett bombáját a torna legszebbjének választották. Győri nevelés volt, aki játszott Mezőkövesden, Siófokon, Gyirmóton ls Zalaegerszegen is. Tavaly a Győrrel feljutott az NB I.-be, de nem tért vissza az élvonalba, az ETO NB III.-as csapatában játszik jelenleg is.
Gosztonyi András: Az MTK-tól vette kölcsön az olasz Bari, de a teljesítménye nem volt meggyőző, így 2010-ben a Videotonhoz szerződött, amellyel bajnok lett. A folytatásban a Diósgyőrben, a Haladásban, a Slask Wroclawban játszott, ahonnan a Kisvárdához tért haza. A legutóbbi két évben NB III.-ban és a megyei bajnokságban szerepelt, jelenleg nincs csapata.
Csatárok
Németh Krisztián: Már a vb előtt a legnagyobb tehetségnek tartották – ott hat meccsen három gólt szerzett –, de beváltatlan ígéret maradt, sok sérülés is hátráltatta. Az MTK-ból 2007-ben vitte el a Liverpool, az első csapatban azonban sosem játszott, a Blackpoolnak és az AEK Athénnak adták kölcsön. Valódi világjáró: 2010-ben Görögországba igazolt, majd visszatért az MTK-hoz, aztán következett Hollandia, az Egyesült Államok, Katar, majd ismét az USA. Megfordult Donaszerdahelyen, aztán megint Amerikában, mielőtt 2021-ben a Debrecenhez igazolt volna. 2022 óta az MTK labdarúgója. A válogatottban 37 alkalommal volt tagja – benne volt a 2016-os Eb-csapatban is –, négy gólt szerzett.
Simon András: Az MTK nevelése, akit szintén a Liverpool igazolt le 2007-ben, meccse azonban nem volt a nagy csapattal. A 2009/10-es szezonra kölcsönadták a spanyol Córdobának, de mire stabil csapattag lett volna, elszakadt a combizma. A spanyolok számítottak volna rá, de a Pool visszarendelte. 2010 végén felbontotta a szerződést az angolokkal és Hollandiába igazolt, de ott is elmaradt számára az áttörés, így hazatért. Itthon játszott többek között a Paksban, a Győrben és a Gyirmótban is, most az NB II.-es Csákvár labdarúgója.
Balajti Ádám: Sosem játszott külföldön, a hazai csapatok közül tizet is megjárt, köztük a DVTK-t, a DVSC-t, az MTK-t, az Újpestet is. 2014 óta nem szerepelt NB I.-es csapatban, most az NB III.-as Budaörsben szerepel.
Futács Márkó: Már 2006-tól külföldön játszott, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Angliában, majd egy rövid diósgyőri kitérő után, Törökországban és Horvátországban futballozott. A Hajduk Splittől súlyos sérülés után igazolt Fehérvárra, ahonnan két év után Zalaegerszegre távozott. Még egy külföldi csapata volt, az szlovén Olimpija Ljubljana, aztán következett az MTK és a Honvéd, utóbbinál azonban egyáltalán nem játszott. Jelenleg a megye 1.-es Balatonlelle labdarúgója.
Nem csak a mieink közül nem lett több sztár
A vb-arany és -ezüstérmes csapatból sem került ki sokkal több nemzetközileg is magasan jegyzett labdarúgó, mint a magyarból. A ghánai együttesből André Ayew jutott a legmagasabbra, játszott a francia Olympique Marseille-ben és Angliában, a Premier League-ben is éveket töltött a Swansea-nál, a West Hamnél és a Nottingham Forestnél. Most a Le Havre játékosa.
A brazilok korosztályos válogatottjából Douglas Costa olyan csapatoknál futballozott mint a Bayern München és a Juventus, Alex Teixeira pedig leginkább a Sahtar Donyeckből és a Besiktasból lehet ismerős.
A későbbi generáció sem lett sikeresebb
Nem ez volt az egyetlen generáció, amely többre volt hivatott, de tagjai közül kevesen futottak be nagy karriert. Legutóbb 2015-ben szerepelt junior-világbajnokságon a magyar korosztályos együttes, akkor a nyolcaddöntőben a későbbi győztes szerbektől hosszabbításban kapott ki 2-1-re. Az akkori keretből heten mutatkoztak be a felnőttválogatottban, de igazán komoly karriert csak hárman futottak be: Sallai Roland és Nagy Ádám alapember Marco Rossi mostani csapatában is, Kalmár Zsolt pedig peches sérülések miatt maradt le a legutóbbi két Eb-ről. És a másik véglet: Popov Patrik akkor az FTC játékosa volt, most Bugyin a megye 1.-ben játszik, Talabér Attila Maglódon futsalozik, Székely György kapus súlyos sérülés után már visszavonult, a vb-n ezüstcipős Mervó Bence pedig szintén sérülések miatt egy évet kihagyott, most az NB III.-ban Siófokon próbálkozik újra a futballal.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
