A sportvezető az épülő Puskás Ferenc Arénával kapcsolatban jelezte, a kivitelező írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a létesítmény elkészül november 15-re, amikor a magyar válogatottnak még van szabad játéknapja, így aznap egy világ élvonalába tartozó nemzeti együttessel szeretnék felavatni a stadiont, de a szerződést még nem írták alá.

Csányi komoly kritikát fogalmazott meg a klubok romló gazdálkodásával kapcsolatban, s jelezte: a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az európai szövetséghez hasonlóan várhatóan 2020-tól bevezeti a pénzügyi fair playt, másrészt korlátozza a keret létszámát, mivel több mint 200 játékos egyetlen percet sem játszott az idényben.

"Nem klubellenes vagyok, hanem a felelőtlen gazdálkodást nem tűröm. A 2010 és 2016 közötti időszakban stabilizálódott a klubok gazdálkodása, de most megint néhány egyesület bajba sodródott" – mondta Csányi, aki megjegyezte, egyelőre nem kívánnak változtatni az első és másodosztályú bajnokságok lebonyolítási rendszerén. Ugyanakkor – tette hozzá –

a lehető leghamarabb bevezetik a videóbírót, ami 2020/21-es szezonban tűnik reálisnak,

de tesztjelleggel egyes Magyar Kupa-találkozókon már jövőre kipróbálhatják.

Ahogy a 444.hu kiszúrta, Csányi feldúltan beszélt az élvonalbeli klubok felelőtlen, pazarló és a magyar labdarúgás érdekeit egyáltalán nem szolgáló játékospolitikájáról és gazdálkodásáról.

"Magyarországon mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai. Képzeljék el, hogy van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlen egy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub, akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?"

Azt is mondta Csányi, hogy az úgynevezett fiatalszabály megszüntetésével csökkent a magyar futballisták és a fiatalok játékperce. Amíg a 2015/16-os idényben 75 százalék volt magyarok és 10 százalék a fiatalok játékperce, addig az mostanra 64-re, illetve 4-re csökkent.

Pozitív oldalon említette, hogy a Mol Vidi FC szerepelt az Európa-liga csoportkörében, továbbá megjegyezte, reményei szerint a mostani kiírásban bajnok Ferencváros is eléri ezt a szintet, az MLSZ részéről pedig konstruktív hozzáállásról biztosította, ahogy azt a Vidi is megkapta egyes találkozók elhalasztásakor.

Georges Leekens gyorsan jött és gyorsan ment. Emiatt magamra vállalom a felelőséget. Nálam van türelem és bizalom, ha látni a fejlődést. Bízom Rossiban, mert nála ez tapasztalható"

– mondta a szövetségikapitány-váltásról Csányi, aki a Rossi-éra egyik nagy nyereségének tartja, hogy Willi Orbán elkötelezte magát a magyar válogatott mellett, miután a nemzeti együttes 2-1-re legyőzte a görögöket a Nemezetek Ligájában.

Csányi az eddigi két Eb-selejtezőt értékelve csalódásnak nevezte a szlovákiai vereséget, de bravúrosnak minősítette mind a játékot, mind az eredményt a vb-ezüstérmes horvátok hazai legyőzésekor. Hozzátette, "kötelező a kettős győzelem" a soron következő két Eb-selejtezőn Azerbajdzsánban és itthon Wales ellen. Elmondta, hogy június 12-én kezdődik a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság jegyértékesítésének első fázisa, a magyar szurkolóknak pedig el kell hinniük, hogy a válogatott kijut a kontinensviadalra, mivel azoknak a drukkereknek, akik csak a későbbi fázisokban igényelnek belépőt, csak egy a négyszázhoz lesz az esélyük, hogy hozzá is jutnak.

Ilyen játékot 2016 nyarán láttunk utoljára Dzsudzsákéktól

A magyar labdarúgó-válogatott olyan játékot nyújtott a Horvátország elleni Európa-bajnoki selejtezőn, amilyen legutóbb talán a 2016-os kontinenstornán láthattunk tőle: fegyelmezett, koncentrált védekezés, hatékony támadójáték. És ennek meg is lett az eredménye: 2-1-es siker a jóval nagyobb nevekből álló rivális ellen.

"Ismét szégyenkeznünk kell a szlovákiai meccs kapcsán. Az 55 ezer eurós büntetésnek is lett volna jobb helye, de jobban fáj, hogy most néhány száz renitens miatt háromezer hely marad üresen, pedig szinte azonnal majdnem az összes jegy elfogyott Wales ellen. A következő büntetés ismét zártkapus meccs lehet" – adott hangot elégedetlenségének Csányi, aki felvetette azt is, hogy

ha a problémát nem sikerül orvosolni, akkor az MLSZ nem fog az idegenbeli találkozókra jegyet értékesíteni.

Beszámolója szerint az MLSZ egymilliárdos nyereséggel zárta az évet, az előző évben pedig 46,4 milliárd forint tao-pénzt tudott felhasználni a futball, ebből 6,8 milliárd jelentkezett az MLSZ-nél, a többi a kluboknál.

A tao-pénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzése során 11 esetben tettek büntető feljelentést, 59 szervezetet pedig kizártak a rendszerből.

A kiadásokat illetően azt hangsúlyozta, hogy csak tíz százalékot fordítottak a profi labdarúgásra.

"Eddig 334 milliárdból 31 stadion került átadásra. Ami probléma, hogy 2500 pálya van az országban, de ennek csak 5 százaléka található a fővárosban. A Budapest-program célja, hogy 145 pálya legyen a fővárosban, a problémát a helyszínek megtalálása jelenti" – mondta az MLSZ-elnök, aki jelentős eredményként értékelte, hogy jelenleg 280 316 az igazolt labdarúgók száma, a csapatoké pedig 13 000 fölé kúszott.

A közgyűlésen a 72 érvényes szavazati joggal rendelkező küldöttből 54 jelent meg, ők valamennyi beszámolót elfogadták.