2013. március. 01. 12:32 MTI Utolsó frissítés: 2013. március. 01. 12:26 Sport

Még bizonytalan, lesznek-e magyar szervátültetett sportolók a Speciális Világjátékokon

Csak halvány ígéretet kaptak a szervátültetett sportolók a Magyar Olimpiai Bizottság fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozatának csütörtöki ülésén arra, hogy kiutazhatnak az idei Speciális Világjátékokra – ezt közölte az Magyar Szervátültetettek Szövetsége pénteken.

A Magyar Paralimpiai Bizottság 70 millió forint plusz pénzt kap nemzetközi versenyekre, és további 50 millió forintot ígértek nekik az állami költségvetésből.

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége szerint Szekeres Pál sportért felelő helyettes államtitkár az ülésen azt mondta: most nem áll rendelkezésre további forrás, nincs több pénz a kasszában. Ezt a szervátültetettek szövetsége diszkriminációnak érzi.

A helyettes államtitkár közölte azt is: a Speciális Világjátékokon való éremszerzés után kapnak jutalmat a speciális sportolók is. "Most úgy tűnik, ez nem fog sokba kerülni az államnak, hiszen az utazásra nem sok esély van. Már nincs egy hónap a nevezésig és a regisztrációs díj befizetéséig" – írják közleményükben.

A szövetség korábban azt közölte: a szervátültetett válogatott csapat nevezési és útiköltsége nem szerepel a MOB által a Fogyatékos Tagozatnak biztosított támogatások között.

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége kedden nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a problémával. Egyebek mellett azt kérdezték a kormányfőtől: "mi az oka annak, hogy a szervátültetett sportolók kevesebbet érnek, mint a paralimpikonok, miközben a transzplantáltak nemzetközi szövetségét elismerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)".  

A MOB még aznap jelezte, hogy a bizottság elnöksége múlt hét csütörtöki ülésén felkérte Szekeres Pált, hogy az államtitkárság rendelkezésére álló költségvetési forrásból biztosítsák a magyar csapat részvételét a Szervátültetettek Világjátékán.

párizsi olimpia 2024
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.