Mount Everest - tragédiák a csúcstámadás után
A Mount Everestről lejönni nem gyerekjáték: a 212 hegymászó közül, akik életüket vesztették a Föld legmagasabb hegyének megmászása közben, legtöbben a visszafelé vezető úton haltak meg, méghozzá 8000 méteres magasság felett - állapították meg a Massachusetts General Hospital kutatói, akik első ízben elemezték az expedíciók során bekövetkezett halálesetek okait.
A halál leggyakoribb okának a végső kimerültséget, a többi hegymászótól való leszakadást valamint az előrehaladott napszakban történő csúcsra érkezést említik a kutatók - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
A szerencsétlenül jártak közül sokan megzavarodtak, elvesztették az irányítást testük felett vagy eszméletüket. A kutatók szerint mindezt az okozhatta, hogy az agy a magasság következtében megduzzadt, agyi ödéma keletkezett. Tüdőödémát ezzel ellentétben igen kevés halottnál állapítottak meg a halál okaként, éppúgy, mint lavinákat vagy jégomlást.
A serpáknak, a Himalája-régió hordárként felbérelt hegymászóinak nagyobb a túlélési esélye, mint a külföldről érkező hegymászóknak. Ezt a jobb akklimatizációra lehet visszavezetni, vagy utalhat arra is, hogy a jobban alkalmazkodott hordárok kelendőbbek az expedíciók során - vélik a tanulmány szerzői.
Az Erőss Zsolt, Mécs László és Kollár Lajos nevével fémjelzett Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat idén éppen a Mount Everestet veszi célba. A csapat az északi oldalról, oxigénpalack használata nélkül kísérel meg feljutni a világ legmagasabb hegyére.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
