2014. november. 27. 16:15 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. november. 27. 16:13 Shake

Nemcsak pukitablettát, deóbonbont is ajándékozhatunk karácsonyra

Dezodoráló bonbont talált fel egy bolgár cukrász: Venciszlav Pejsev azt állítja, hogy a Deo Perfume Candy névre keresztelt édesség semlegesíti és diszkrét rózsaillattal helyettesíti a testszagokat.

A bonbon-dezodor hatása akár hat órán át is tart a testsúlytól és az elfogyasztott bonbonok számától függően.

A gyártó japán tudósok munkáiból merített ihletet, akik kimutatták, hogy a rózsaolaj egyik összetevője, a geraniol emésztéskor nem bomlik fel és kiválasztódik a bőrben.

A geraniolnak ugyanolyan a hatása, mint a fokhagymáé, azzal a különbséggel, hogy kellemes illatot ad a bőrnek.

Az ötlet nem új, de az Alpi nevű cég az egyetlen, amely ezt az eljárást alkalmazza, miután leállították a hasonló elven működő japán rágógumi gyártását.

A dél-bulgáriai Aszenovgradban működő kis üzemben 2011-ben kezdték el gyártani a Bulgáriában hagyományos terméknek számító rózsaolajjal illatosított első bonbonokat.

A cég levendulaolajjal illatosított bonbont is kifejlesztett már, méghozzá férfiaknak.

Az AFP francia hírügynökség tudósítója megkóstolta a bonbont, az illatát kellemesnek találta, de nem tudta megállapítani, hogy a bőre vagy a lélegzete illatos lett-e tőle.

A Deo Perfume Candy a 2011-es genfi találmányi szalonon és az októberi párizsi élelmiszeripari világkiállításon is díjat nyert, miután az Egyesült Államokban és több európai országban is forgalomba került.

Közben egy francia feltaláló azt állítja, hogy olyan tablettát készített, ami virág- illetve csokoládéillatúvá teszi a szellentést. A 65 éves Christian Poincheval fejéből egy nehéz ételekkel teli vacsora után pattant ki az ötlet. A feltaláló saját oldalán árulja a természetes anyagokból álló készítményt.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.