"A termesztők így sokkal gyorsabban és egyszerűbben hozhatnak létre új fajtákat" - mondta el Heinz Himmelbauer, a berlini Max Planck Molekuláris Genetikai Intézet és a barcelonai Génregulációs Központ munkatársa. Himmelbauer a témával kapcsolatban a Nature című tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmány társszerzője.

Húsz spanyol és német kutató hat éven át dolgozott a cukorrépa DNS-ének megfejtésén. A kultúrnövény a világ egyik legfontosabb cukorforrása, ebből származik a felhasznált cukor mintegy harminc százaléka. Ezen kívül fontos állati takarmány és bioetanol-forrás.

Himmelbauer szerint a cukorrépát már kétszáz éve termesztik, ez alatt az idő alatt pedig cukortartalma nyolc százalékról tizennyolc százalékra emelkedett.

A teljes genom megfejtésének köszönhetően a jövőben egyszerűbbé válik a vadrépák pozitív tulajdonságait, például a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet a modern, nagyobb terméshozamú fajtákba átültetni. A szakértő szerint ez sokkal egyszerűbb és hatásosabb a genom ismeretében.

A szakértők a vadrépa genomját nem fejtették meg teljesen, a két növény azonban nagyon hasonló, hiszen tulajdonképpen ugyanarról a fajról van szó - véli Himmelbauer.

A kutatók érdekes dolgot fedeztek fel a cukorrépával kapcsolatban: a génszabályozásért felelős gének száma alacsonyabb, mint az eddig szekvenált növényeknél. A génszabályozás azért felelős, hogy az élőlényben kifejlődjenek vagy megváltozzanak bizonyos sejttípusok, mint például a lepke átváltozása esetében. 

A cukorrépa a zárvatermők törzsébe, a szegfűvirágúak rendjébe tartozik. Ebből a rendből a cukorrépa az első növény, amelynek sikerült teljesen elemezni a DNS-ét.