Kutatók megfigyelték, hogy például a csimpánzok, amelyek nem tudnak úszni, vízbe ugranak és akár megfulladnak, hogy segítségére siessenek bajba jutott társuknak. Egy tudományos kísérlet pedig kimutatta, hogy a rhesus majom inkább koplal több napon át, ha észreveszi, hogy annak a láncnak a meghúzásával, amely hozzáférhetővé teszi számára az élelmet, egyben áramütést ad a másiknak – írta a La Repubblica című olasz napilap.

A tudósok már régebben is lehetségesnek tartották, hogy ezeknek az állatoknak az agya genetikailag képes morális szabályok tárolására. Az Emory University primatológusa, Frans de Waal szerint az ember erkölcsi gyökerei megtalálhatók a majmok magatartásában. A mi etikánk a csoportban élő állatok szociális magatartásából ered. Ezen előzetes "átmenet" nélkül ugyanis megmagyarázhatatlanok lennének etikai normáink.

De Waal azután jutott erre a következtetésre, hogy specifikus magatartásokat figyelt meg a csimpánzoknál. Észrevette például, hogy két csimpánz összeverekedése után a többiek sietnek megvigasztalni a vesztest. Ez az empátiát és tudatosságot igénylő viselkedés olyan fejlett szintje, amely csak az emberszabásúaknál és magánál az embernél tapasztalható.