Pavlov kutyájától Kokóig – híres-neves kísérleti állatok
Pavlov kutyája, űrjáró ebek, majmok és macskák, Dolly, minden klónok leghíresebbje, csúcsra járatott tojó és Koko, az intelligens gorillanőstény. Állatok, akiknek sokat köszönhetünk, és a nevük fennmaradt.
Pavlov kutyája
„Mint Pavlov kutyája száján a nyál…” Nem csak költőket, zenészeket, internetes játékkészítőket, hanem képzőművészeket is megihletett a sokat emlegetett eb. Az orosz Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), a magatartáskutatás és a fiziológia úttörője kísérleti ebek segítségével bizonyította, hogy a feltételes ingerlés nem akaratlagos (feltételes) reflexet vált ki.
Az állatápolók előbb csengővel jelezték az élelem érkezését, és egy idő után már maga a csengőhang is kiváltotta a kutyák nyálelválasztását. Ha egy önmagában semleges inger összekapcsolódik a feltételes ingerléssel, az feltételes ingert vált ki, amely feltételes reflexet eredményez.
Az igazi labor. Láncos kutya |
Pavlov kutatócsoportja. Háttérben kutya |
Pavlov minden híresztelés ellenére imádta a kutyákat, ő maga kezdeményezte halála előtt szobor állítását a később róla elnevezett leningrádi kutatóintézet kertjében. A csak 2001-ben felállított szobor talapzatára is az ő szavai kerültek fel: „Bár a kutya – az emberiség ősi társa – a tudomány áldozatává válhat, de az emberi méltóság azt követeli, hogy mindez ne okozzon szükségtelen fájdalmat számára, és csak akkor történjen meg, ha nincs más választásunk”. A szentpétervári orvosi egyetem kertjében álló szobor nem csak a Pavlov kutyája néven elhíresült ebnek állít emléket, hanem az állatkísérletek négylábú „hőseinek” is.
Amerikai űrmajom. Mélységek és magasságok © AP |
Az első majom, aki megúszta az űrrepülést az Abble nevezetű, háromkilós bundermakákó és társa, a félkilós Baker nevű selyemmajmocska volt. Az 1959-es missziónál Abble szkafandert viselt, hőmérsékletét és pulzusát műszerekkel ellenőrizték, miközben a makákó morzebillentyűket nyomkodott. Bakernek viszont külön fülkéje volt, és magasra felhúzott lábakkal szíjazták rá egy habszivacs párnára.
Abble földet érését követően egy héttel pusztult el – operáció következtében. Őt további űrutas majmok követték, köztük csimpánzok. Enos például 1961 novemberében kétszer is megkerülte a Földet, miközben „gazdái” banánpirulákkal jutalmazták vagy elektrosokkal büntették.
Lajka a moszvai űrkutatási emlékművön. Lekonyuló füllel |
A kollektív szánalomhoz különösen fontos volt, hogy Lajkát személyiséggel lehessen felruházni. A szovjetek meg is lepődtek, hogy miért tudakozódik a nyugati sajtó oly kitartóan az eb neve iránt. Először a Kurdrijevka („Loknis”) névvel illették, aztán Damkának keresztelték át. A londoni szovjet követség szóvivője pedig a vérben forgó szemű állatvédőket a Limoncsik („Citromocska”) névvel próbálta megnyugtatni. Aztán a szovjet állami hírügynökség, a TASSZ hivatalosan Lajkaként „törzskönyvezte” az űrutazót. Aztán az is kiderült, hogy Észak-Oroszországon minden blökit Lajkának neveznek, bár a laiki kutyák nem alkotnak egységes rasszt. Ma már az se lehet tudni biztosan, hogy a Lajka hivatalos fotóján megjelenő kutya azonos volt-e a kozmonautával, mert míg a laikiknak felálló, addig a fotómodellnek lekonyuló a füle.
Dolly és a többi állatklón
Dolly és Wilmut. Apa és lánya © AP |
Dolly hét évet élt, élete során kétszer is szült, de 2002-ben olyan ízületi gyulladás és tüdőkór támadta meg, amely rendszerint a 12–16 éves juhokat kínozza, így gondozói jobblétre szenderítették. Érdekesség, hogy szinte napra pontosan ekkor halt meg az első új-zélandi klónbirka, Matilda is. Állítólag a tudósok azért választották klónozásra éppen a birkát, mivel a faj egyedei az emberi szem számára nehezen különböztethetők meg, és a génmanipulált, teljesen egyforma juhok látványa kevéssé sokkoló. A klónozott állatok külön fejezetet jelentenek a laboratóriumi állatok között, hiszen a kísérletek leginkább fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okoznak nekik, míg Dollyék az életüket köszönhetik a beavatkozásnak. Ezzel együtt ők mégis kísérleti példányoknak számítanak, életük folyamán végig kontroll alatt állnak, s meglehet, – Dolly betegségei és korai halála is ezt valószínűsíti – életesélyeik is rosszabbak, mint a hagyományos úton „létrejövő” társaiké.
A kitömött Dolly ma a Skóciai Nemzeti Múzeum féltve őrzött ereklyéje.
Az állatklónozás jelentősebb mérföldkövei
Állat | Ország |
Birka | Nagy-Britannia (1996) |
Majom | USA (1997) |
Egér | USA (1997) |
Szarvasmarha | Új-Zéland (1998) |
Panda | Kína (1999) |
Kecske | Kína (2000) |
Sertés | USA (2000) |
Macska* | USA (2001) |
Nyúl | Franciaország (2002) |
Öszvér | USA (2003) |
Patkány** | Franciaország (2003) |
Ló*** | Olaszország (2003) |
Szarvas | USA (2003) |
Kutya*** | Dél-Korea (2005) |
*Az Egyesült Államokban ma már 50 ezer dollárért bárkinek „legyártják” házi kedvencét. **Patkányokból azóta szaporodásra képes példányokat is sikerült reprodukálni. ***Miután 2006-ban Texasban versenylovakat klónoztak, a lóversenyek tisztaságáért lobbizók a versenylovak klónozásának betiltását követelik. ****Több klónozott állattal ellentétben (birka, egér, szarvasmarha) a kutyák klónozása rendkívül bonyolultnak bizonyul, a műveletet eddig még nem sikerült megismételni. |
Forrás: HVG
2988, aki 371-et tojt
Leghorn kakas csibével egy rajzfilmben. Kotnyeles |
Koko, a médiaszemélyiség gorilla
Koko macskájával. Majdnem ember © AP |
Koko igazi médiaszemélyiség, aki 2004-ben azzal került be a tévébe, hogy fáj a foga, és egy 1-től 10-es skálán meg tudta mutatni, hogy mekkora fájdalma van. A gorilla már évekkel korábban internetes konferenciát tartott. A Kokót oktató pszichológus által létrehozott alapítvány honlapján azon túl, hogy a projektről (Kokónak legyen egy bébije) és az emberszabású fejlődéséről olvashat a látogató, vásárolhat – az összeggel az alapítványt támogatja – plüss majmot, könyvet, Kokó-rajzokat, -videót, -pólót. Peterson eredményeit többen vitatják, és a Stanford is megvonta tőle a támogatását. A kutatásokat ma már a Kokót kabalafiguraként is hasznosító Gorilla Alapítvány finanszírozza.