2007. január. 19. 10:55 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. január. 23. 13:50 Shake

Muszlim Baywatch-lányok - támad a burqini

Egy új, az iszlám vallásnak megfelelő sportruházatnak köszönhetően muzulmán nők is dolgozhatnak életmentőként.

Az ausztrál életforma szerves része a tengerpart, a fürdés, a hullámlovaglás. A muszlim vallást követő nők a testüket érintő előírások miatt eddig legfeljebb üldögélhettek a tengerparton és sóvárogva nézhették, ahogy a többiek élvezik a vizet és a mozgást. Egy libanoni származású, kisgyerek kora óta Auszráliában élő divattervezőnőnek köszönhetően azonban az eddig csak vágyakozó nők nem csak részt vehetnek a vizisportokban, de akár életmentőnek is jelentkezhetnek, ha családjuk férfitagjai elegendőnek találják a burqini elnevezésű kétrészes "fürdőruhát" testük eltakarására.

Galéria, kattintson!
© www.ahiida.com
Aheda Zanetti sport és úszóruhái világszerte egyre népszerűbbek, a tervező honlapján a Föld minden pontjáról olvashatók elégedett fogyasztói beszámolók, amelyekben muszlim nők lelkesen mesélnek az új fürdőöltözetnek köszönhetően a vízben szerzett élményeikről. A mohamedán világban korábban is voltak már próbálkozások hasonló női sportruházat bevezetésére, de az azokat használó hölgyek szerint Zanetti burqinije sokkal kényelmesebb, mint az eddigi gyártmányok. A rugalmasság titka a lycra, a fürdőruhák 100%-ban műszálas és vízlepergető anyagból készülnek.

Ausztrália lesz az első ország, ahol a burqinit a szimbolikus piros és sárga színekben is gyártani fogják a muszlim női életmentők számára. "Ausztrál vagyok és mindig is ennek megfelelően éltem, de most a burqininek köszönhetően több dologban vehetek részt. Mindig is jártunk a tengerpartra, de mostantól tényleg úszhatok is." - meséli a 22 éves Mecca Laalaa, aki 24 társával nemrég jelentkezett egy tízhetes tanfolyamra az Ausztrál Szörfös Életmentők szervezésében. A tanfolyam nem titkolt célja, hogy a tengerparti látogatók etnikai összetételét változatosabbá tegye.

A döntés azután született, hogy 2005 végén két fehér életmentőt megtámadtak, majd libanoni származású és ausztrál fiatalok összecsapásaiban autók, boltok, templomok sérültek meg. A Zanetti által tervezett fürdőruhák jó lehetőséget kínálnak a muszlim fiatalok bevonására, asszimilálására, így megelőzhetőek a hasonló etnikai alapú erőszakos cselekmények. A piros burqinik hivatalos bemutatása a szervezett auszrál életmentés 100. évfordulójára rendezett ünnepségen lesz, a Sidney-ben lévő híres Bondi Beach-en. A 115 ezer önkéntessel működő életmentő klubok száma mára 300-ra nőtt és a muszlim nők nincsenek is túlságosan lemaradva a csatlakozással, hiszen a női nem képviselői csak 1980 óta vehetnek részt az életmentő munkában.

Zanetti szerint a burqini nem csak azért jó, mert segít betartani a vallási előírásokat, hanem az Ausztráliában nagyon komolyan vett ultraibolya sugárzástól is védi a bőrt. A fürdőruhákat kétféle stílusban gyártják, a "modest-fit" bővebb, míg a "slim-fit" merészebb vonalvezetést követ, de még így is csak viselője arcát, kéz- és lábfejét hagyja szabadon. Néhány keményebb muszlim vallásúnak azonban ez sem elég, a tervezőnő már több halálos fenyegetést is kapott, a burqinit sokan a mohamedán nők megszégyenítésének érzik. Különösen, hogy a kétrészes fürdőruha pornófilmekben is feltűnt, de Zanettit ez sem zavarja, hiszen mögötte áll a legerősebb ausztrál sejk, Taj Aldin al-Hilali, még írásos igazolást is kapott a vallási vezetőtől a burqinik gyártásához. Sőt, azt sem bánja, hogy a többi sejk nem állt a fürdőruha projekt mögé: "Kit érdekel, amíg a feleségeik megveszik a burqinit?" zárja rövidre a témát az egyébként négy gyerekes iszlám családanya.

Nem muszlim megfigyelő számára azonban még így is megdöbbentő látvány lehet egy ilyen dressz: a vallásos nők pancsolása helyett inkább sci-fi film forgatására emlékeztet a szorosan fejhez tapadó, a felsőrésszel egybeszabott kapucnik miatt. Bár úszni nyilván könnyebb benne, mint csadorban. A fürdőruha ára mintegy 25 ezer forint, Magyarországra egyelőre nem szállítanak.

Kádár Mónika
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.