Felnőttként szeretnénk úgy látni magunkat, mint akinek a politikai érdeklődése, aktivitása és döntései megfontoltan, a lehetőségek alapos mérlegelése mentén alakult ki, ám ez többségünknél nem így van.

Sokkal valószínűbb, hogy amit a jelen helyzetben az egyes ideológiákról vagy konkrét politikai döntésekről gondolunk, hosszú idő alatt formálódott, a saját élethelyzetünknek és pszichológiai jellemzőinknek (például a személyiségünknek), valamint számos társas és környezeti tényező hatásának az eredőjeként, olyan, érzelmekkel sűrűn átszőtt erőtérben, amelynek kiindulópontja a család.

Ahogy gondolkodunk a világról, benne a saját helyünkről és a lehetőségeinkről, az elsőként a családunk által meghatározott, hisz jellemzően a szüleink szemén át tapasztaljuk meg először a külvilágot, azt a társadalmi, gazdasági és kulturális kontextust, amelyben felnövekedünk, és amelynek keretei között az életünk zajlik majd.

Gyerekként nem tudjuk még, mi a politika, de tapasztaljuk, ha a szüleink vitatkoznak egy politikai hír kapcsán, vagy azon, hogy kire szavazzanak, esetleg csak lemondóan legyintenek, hogy úgyse változik semmi. Ezek a korai benyomásaink, az elménkben tárolt lenyomatok lesznek a kiindulópontjai későbbi viszonyunknak a politikához.

Vizsgálódás tárgya

Rendelje meg online!

A politikai szocializáció kutatása a társadalomtudományokon belül a XX. század elején indult, és az 1950-es évektől került a vizsgálatok fókuszába az a kérdés, mennyiben határozza meg a szülők politikai beállítódása az utódok preferenciáit.

A vonatkozó kutatások nem csak, vagy elsősorban nem arra keresik a választ, mitől függ, hogy melyik pártra adjuk le a szavazatunkat, vagy hogy mennyire vagyunk elégedettek a kormány működésével. A politikai ideológiákat ennél jóval tágabban értelmezik, és inkább a politikai döntéseink, választásaink mögött álló értékrendet és attitűdöt elemzik.

Az, ahogy gondolkodunk olyan általános kérdésekről, mint például a társadalmi igazságosság, meghatározza az állásfoglalásunkat olyan témákban is, mint a klímaváltozás vagy a szomszédunkban zajló háború.

Ahány ház

A szocializáció emellett azt is befolyásolja, hogy egy személy egyáltalán érdeklődik-e a politika iránt, vagy teljesen apolitikus, illetve, hogy mit gondol és mit tesz a konkrét aktivitás, politikai szerepvállalás szintjén (például elmegy-e szavazni a parlamenti választásokon, vagy csak a helyi ügyek kapcsán lesz aktív választó, esetleg akkor sem).

Bár általánosítani sem a történelmi korok, sem az egyes társadalmi vagy politikai berendezkedések között nem lehet, a kutatások eredménye egyöntetű: a szülők ideológiai pozíciója (főként jobb- vagy baloldali beállítódása) erőteljes és tartós hatást gyakorol az utódok politikai nézeteire.

Olvassa tovább Nagy Beáta Magda pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.