Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi fáj jobban: amikor elhagy a feleség, vagy ha elárul egy igaz barát? És mi gyötri meg jobban a férfit: egyik szülője vagy a gyermeke halála, esetleg az, amikor elzárják tőle a gyermekét?
Bár nincs kategorikus válasz ezekre a kérdésekre, Singer Magdolna Érző férfiak című, új interjúkötete azt boncolgatja, vajon mit élnek át, mit éreznek az élet megpróbáltatásai során a „mélyebb érzelmekre képtelen” férfiak.
„Talán a monogámiával van valami baj. Akármilyen okosak, bölcsek, szeretetteljesek, toleránsak, elfogadóak, bármilyen emberi jó tulajdonságokkal rendelkeznek a házasfelek, nem fordulhatnak egymás felé olyan vehemenciával, olyan érdeklődéssel sok év után, mint az elején” – morfondírozik egy húsz év házasság után elhagyott építész.
„Hiszek a hűségben, annak ellenére, hogy nem gondolom természetesnek. (…) A legnagyobb dolgok nem azok, amelyeket megteszel a másikért, hanem amit nem teszel meg: például nem csalod meg” – állítja egy biológus, akinek a felesége csak pár hónap után vallotta be, hogy már mást szeret. Ugyanarról a fájdalomról – az elhagyott fél keserűségéről – szól mindkét, látszólag ellentétes megállapítás, és ugyanabban a kötetben szerepelnek.
A kemény fickó álarca
A gyásszal és a veszteségekkel való megküzdéssel foglalkozó szakember ezúttal annak járt utána, vajon igazak-e a társadalmi sztereotípiák, és a férfiak tényleg képtelenek-e a mélyebb érzelmekre. A szerző 18, többé-kevésbé ismert interjúalanyt szólaltatott meg kötetében, és arra jutott: nem az átélésben, hanem az átéltek kifejezésében van csupán különbség a két nem között. Az erősebbiknek mondott nem tagjainak érzelmei ugyanis korántsem kevésbé intenzívek, mint a nőké, ám sokszor rejtve maradnak a „kemény fickó” álarca mögött.
A megrendítő erejű vallomások egyik fő tanulsága a szerző szerint, hogy a legnehezebben gyógyuló seb a szeretett társ elvesztése – elsősorban szakítás vagy válás következtében. Ez a veszteség akár megsemmisítő is lehet, „alapjaiban rendítheti meg a férfi azonosságtudatát”. Az interjúalanyok döntő többségének életében valamilyen formában megjelent ez a veszteség, többnyire kombinálva más traumákkal.
Az is kiderült, milyen mértékben súlyosbító tényező, ha a harmadik fél a férfi barátja, vagy, ha a váláshoz vezető szakítás váratlanul – például egy már titokban folytatott viszonyról visszamenőleg – derül ki. „Képtelen vagyok felfogni, hogy nem közölte velem, hanem eltelt úgy két hónap, hogy ő már mást szeret, én azonban erről semmit sem tudok. Amikor ez kiderült, elkapott az a feldolgozhatatlan gondolat, ami a mai napig megmaradt bennem: két hónapig nem az voltam, akinek hittem magam” – fogalmazta meg például ezzel kapcsolatos érzéseit a már idézett biológus.
A legnagyobb gyógyító erő
Egy-egy válás, szakítás feldolgozása éveket vesz igénybe a férfiak életéből is, mialatt rendkívül komplex, sokszor kusza, zavaros érzéseket élnek át. Ezek az evés- és alvászavaroktól a munkaképtelenségen és promiszkuitáson át a bűntudatig, dühkitörésekig, de akár az öngyilkos gondolatokig is terjedhetnek.
Singer Magdolna tapasztalatai szerint a férfiak többsége mégsem tud (vagy nem mer) krízishelyzetekben a legnagyobb gyógyító erőre, az emberi együttérzésre támaszkodni. Vagyis nem képesek megosztani a fájdalmaikat szeretteikkel, barátaikkal. Sokkal inkább – legalábbis a kötetben megszólalók jó része – a testmozgásba, a munkába, az alkotásba menekülnek, miközben igen gyakran megpróbálják eltompítani a fájdalmat, elfojtani az érzelmeiket.
Az „elérzéstelenítés” súlyos ára azonban az, hogy idővel eltompulnak az érzelmeik. Nem véletlenül hangsúlyozza a szerző, hogy „jó ideje úgy érzem, a férfiaknak több megértésre lenne szükségük, mint amit a világtól kapnak”.
Barátok és apák fájdalma
A legtöbbször az is rejtve marad a külvilág számára, hogy a szakításhoz (megcsaláshoz) hasonlóan súlyos és nehéz érzelmeket vált ki a férfiakból a szeretett társ, a gyermekük vagy egy igaz barát halála. A megnyilatkozók életében visszatérő fordulat volt egy-egy barát „árulása”, a barátság felrúgása. „A zavarodottság, értetlenség, megrendülés volt a legjellemzőbb érzelmem, a pénzveszteségnél sokkal fájóbban érintett a barátság elvesztése” – meséli például Buda László pszichiáter a kölcsönkért pénzével örökre eltűnt hajdani barátja kapcsán.
De szintén kevés szó esik általában a gyermeküktől – a válás következményeként – elzárt apák fájdalmáról, sokszor évekig tartó kétségbeesett küzdelméről, ahogy arról több interjúalany is vall, köztük Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület vezetője. „Mi, apák, semmi másról nem tudunk beszélni, mint erről a megfosztottságról. Ha valaki megkérdezte, miért nincs barátnőm, azt feleltem, ember, éjjel-nappal csak arról beszélek, hogyan zár el a fiaimtól az anyjuk, hát lehet ezt tolerálni egy bontakozó kapcsolatban?”
Örömteli változások
Jó hír viszont, hogy a veszteségeknek erős jellemformáló ereje is lehet. Mint a szerző felhívja a figyelmet: a fájdalom mellett a neki megnyíló férfiakban rendre megjelenik a hála érzése is, mert a megpróbáltatások „örömteli változások termőtalajává” váltak. Az interjúalanyok sorra számolnak be arról a személyiségfejlődésről, amin átmentek a traumáknak köszönhetően.
De ez a fejlődés – figyelmeztet Singer Magdolna – „a kutatások szerint csak akkor következik be, ha nem csupán megküzdünk a minket ért veszteséggel, hanem meghaladjuk korábbi állapotunkat.” Mert csak ilyenkor nyílhatnak új utak, születhetnek új, nagyobb intimitással megélt kapcsolatok, új életpályák. Miként a kötet utolsó nyilatkozója, Gyulavári Béla Gyula, coach, önismereti tréner levonta – nem csupán a férfiolvasók számára – a tanulságot: „nem az a kudarc, ami történt velünk, hanem az, ha nem akarunk változtatni miatta”.
Illényi Balázs
Singer Magdolna Érző férfiak című könyvéről itt talál infókat.
