1. L. Stipkovits Erika: Ölelni és ölre menni. Testvérekről, nem csak szülőknek

Első blikkre azt gondolnánk, hogy egy újabb gyereknevelési könyvet tartunk a kezünkben, de a népszerű klinikai szakpszichológus negyedik kötete jóval több ennél. A testvérkapcsolatok feltérképezése a pszichológia kevésbé feltárt területe, holott a gyermekkori társas tapasztalatok, a testvér vagy annak hiánya, a születési sorrend és a szülők nevelési stílusa bizonyítottan meghatározza a felnőttkor érzelmi reakcióit, kapcsolatait és döntéseit. Tehát az, hogy ki vagyok ma, milyen a személyiségem, a testvére(i)mtől vagy a hiányuktól is függ.

Az Ölelni és ölre menni természetesen azoknak a szülőknek is segít, akik kétségbeesetten próbálnak jó testvéreket faragni gyerekeikből, és elszörnyedve veszik észre a testvérféltékenység vadhajtásait. „A ’tökéletes’ testvérkapcsolattal az a baj, hogy nem létezik” – nyugtat meg mindenkit a több évtizedes tapasztalattal rendelkező pszichoterapeuta, hipnoterapeuta. L.Stipkovits Erika kitér a testvér nélkül felnövő gyerekekre, a mozaikcsaládokra, a betegséggel együtt élő testvérekre, az ikrekre és a tragikus esetek feldolgozására is. Tesztjei és önállóan végezhető gyakorlatai segítenek abban, hogy feltárjuk és rendezzük kapcsolatainkat testvéreinkkel, és tudatosan, sérülések nélkül tereljük gyermekeinket az elég jó testvérkapcsolat, ezáltal a harmonikus felnőttkor felé.

2. Szummer Csaba: LSD és más „csodaszerek”. A pszichedelikumok tündöklése, bukása és feltámadása a nyugati kultúrában

1943-ban Albert Hofmann svájci vegyész egy véletlen folytán felismerte az általa megalkotott vegyület hallucinogén potenciálját. A „bajkeverő csodagyereket”, az LSD-t hamarosan széles körben kezdték el használni: a pszichiáterek alkoholista, depressziós és skizofrén betegeket kezeltek vele, végső stádiumban lévő rákos betegek fájdalmát csillapította; a CIA önkéntesek, elítéltek és gyanútlan civilek ezrein kísérletezve kereste az ideális vallatószérumot; a művészek pedig alkotóképességük fokozását remélték tőle.

Az 1960-as évek első felében az LSD eljutott a tömegekhez: szakrális drogként és a társadalmat forradalmasító csodaszerként tekintettek rá. A korszak olyan meghatározó alakjai, mint Timothy Leary, John Lennon vagy éppen Steve Jobs kezdték el használni és többnyire dicsőíteni a „savat”.

Az LSD és más „csodaszerek” az első magyar nyelvű összefoglalója a nyugati világ tudatmódosító anyagainak napjainkig bezárólag. Lebilincselő eszme- és kultúrtörténeti munka, amely sorra veszi a pszichedelikumok kulturális, társadalmi, pszichológiai és terápiás aspektusait, és megismertet azokkal a messianisztikus várakozásokkal és irracionális félelmekkel, amelyek a pszichedelikumokhoz mind a mai napig kapcsolódnak – írja ajánlásában Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.

Az LSD az egyik legizgalmasabb, s egyben legveszélyesebb a pszichoaktív szerek listáján, amelyet rendkívül intenzív hallucinogén hatása tesz egyszerre vonzóvá és ijesztővé. Hiába telt el több mint hét évtized születése óta, a benne rejlő veszélyeket és lehetőségeket még távolról sem térképezte fel a tudomány kellő alapossággal – nem véletlen, hogy Szummer Csaba pszichológus, a Károli Egyetem Szociálpszichológiai és Interkulturális Tanszékének vezetője e pszichedelikumnak eredt a nyomába.

3. A barátság… 500 dolog, amiről a barátság szól

Legyen az kicsi vagy nagy, nap mint nap számtalan dolog történik, ami megmutatja, miről szól az igazi barátság. Átmenni egy italra és háromra maradni; bohóckodni egy fotófülkében; továbblépni egy vita után, mintha meg sem történt volna; elkísérni egymást unalmas helyekre, hogy szórakoztatóbb legyen; izgatottan figyelni, ahogy a szerelmed végre megszólít… és még rengeteg meghitt, derűs vagy éppen fájdalmas pillanat. A tavaly megjelent sikerkönyv, A boldogság… 500 dolog, ami boldoggá tesz után itt az a kötet, ami kiváló ajándék lehet a barátoknak! Lisa Swerling és Ralph Lazar bájos illusztrációinak segítségével együtt is felidézhetjük a barátság pillanatait, és újakhoz is kedvet kaphatunk!

 

4. Feldmár András: A rettenetes, a csodálatos

„A rettenetesről sokat kell beszélni, de a csodálatos nagyon egyszerű. Ami nem rettenetes, az csodálatos. Óriási csoda, amikor nem szenvedünk” – mondja 1940-ben Budapesten született, Kanadában élő pszichológus, filozófus. Feldmár András előző, a HVG Könyvkiadónál megjelent kötetei után legújabb művében tovább boncolgatja az emberi lét egyik legfontosabb kérdését: Mi az élet? Mire van szükségünk ahhoz, hogy élni tudjunk? Meg tudjuk-e adni egymásnak a minimumot az élethez? Mi történik azzal, aki nem kapja meg ezt a minimumot? Többek között ezekről a kérdésekről esik szó a könyvben, mely 2016 nyarán, „A rettenetes, a csodálatos” címmel tartott előadások anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével. „A leggyönyörűbb élmények is lélegzetelállítóak, és néha könnybe lábad az ember szeme, mert abban a gyönyörű pillanatban az is benne van, hogy nem sok lesz belőle. Minden élmény az utolsó. Minden pillanatban meghalunk, nem csak egyszer” – olvasható A rettenetes, a csodálatosban.

 

5. Ruby Wax: Mindfulness-kalauz. Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének

Belefáradt a karácsonyi stresszbe, mire a cikk végére ért? Száz éve még senki sem halt bele a karácsonyi stresszbe – ezt a fogalmat is mi találtuk ki, és hagytuk, hogy mára a stressz irányítsa az életünket. Az Angliában élő amerikai Ruby Wax szerint ezekre a modern problémákra a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét a megoldás, ami nem azt jelenti, hogy egyenes derékkal, törökülésben ülünk egy dombon, és mantrát dúdolunk. A tudatos jelenlét olyasmi, ami mindenkinek hasznára válhat: megtanuljuk észlelni a gondolatainkat és érzéseinket, hogy valóban megélhessük az életet. Lehet, hogy azt hiszi, e Mindfulness-kalauz komolyabb a komoly tudatos jelenlét irodalomnál, de téved! Noha korrekt ismeretterjesztő mű, mely a legújabb tudományos eredményekből indul ki, elképesztően humoros, derűs és őszinte. Persze érthető: Ruby Wax népszerű humorista. Ugyanakkor kendőzetlenül vall évtizedek óta vissza-visszatérő depressziós epizódjairól és a mentőövről: neki bevált a mindfulness. „Ha nem használ, kapjunk be egy Xanaxot, vagy igyunk egy korty vodkát” – ajánlja ironikusan azoknak, akiket kikészít a sok meditációs gyakorlat. Önmagunk fejlesztése mellett külön fejezetben foglalkozik a gyerekek mindfulness-technikára való ránevelésével is.

 

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a testvérekkel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük a Tesztkönyv – 64 önismereti teszt című könyvet. Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!