Míg az Airbus ügyes magyarázkodás mellett éveket késik az A380-assal, a Boeing pedig nemrég jelentette be, hogy hónapokat csúszhat az új 787-es próbaútja, valahol Szibériában szép csendben elkészült egy profi utasszállító repülőgép, a Sukhoi Superjet. Az új regionális jetet nem csak orosz piacra szánják, ezért is vettek részt a fejlesztésben nyugati repülőgyártók. A Superjet eddigi története komoly lecke projekt menedzmentből Oroszország keleti végéből Nyugat Európának és az Egyesült Államoknak.

„Mi nem követjük az Airbus A380 és a Boeing 787 példáját” – hangsúlyozta szeptember 13-i heti sajtótájékoztatóján a Sukhoi szóvivője. És úgy tűnik, az új Sukhoi Superjet szép csendben megelőzi az évek óta késlekedő A380-ast, valamint a Boeing pár héttel ezelőtti bejelentése alapján a várva várt Dreamlinert (787-es) is, amely szintén csak hónapokkal a tervezett átadás után fogja megkezdeni szolgálatait az utasszállításban. Az ok látszólag egyszerű: minden a tervek szerint halad. A 95 üléses regionális jet átadása 2006 szeptember 26-án, a terveknek megfelelően megtörtént. A ceremónián, amelyet a Sukhoi üzem komszomolszki telephelyén rendeztek, részt vett Borisz Abramovics, a Malév új tulajdonosa is, aki mindjárt a helyszínen fontosnak tartotta elmondani; a Malév vizsgálja annak lehetőségét, hogy jelenlegi regionális flottáját (Fokker 70-esek és CRJ 200-asok) lecserélje Sukhoi Superjetre. Abramovics úr orosz légicége, az Air Union már megrendelt 15-öt a Superjet kisebb, 75 üléses verziójából, így megalapozottnak tűnik a Malévval kapcsolatos szándéka. A sajtótájékoztató helyszíne azért is különleges, mert Komszomolszkot a szovjet éra alatt gyakorlatilag hermetikusan elzárták a külvilágtól, hiszen itt zajlott a szovjet tengeralattjáró és vadászrepülő gyártás, ezért harcászati stratégiai szempontból fontos volt a tökéletes titoktartás körülötte. A szeptember 26-i sajtótájékoztatón a telepet megnyitották a nemzetközi sajtó részére, ami politikailag is fontos lépést jelent.

A regionális jetek piacának jelenleg két fontos szereplője van: a kanadai Bombardier és a brazil Embraer. Az új Superjetet eredetileg Orosz Regionális Jetnek (Russian Regional Jet – RRJ) nevezték, majd 2006-ban átnevezték. A Sukhoi céget 1939 Pavel Sukhoi alapította. Mára 28 ezer embert foglalkoztató birodalom lett, moszkvai székhellyel és irkutszki, novoszibirszki, valamint komszomolszki telephelyekkel. A Superjet projekt elindításáig kizárólag vadászgépeket gyártottak. A cégnek 25%-os tulajdonosa az olasz Finmeccanica csoport, amely Alenia Aeronautica nevű leányvállalatával 50%-os tulajdonosa a turbopropelleres gépeket gyártó ATR cégnek és a hírek szerint szeretné kivásárolni a másik 50%-ot attól az EADS nevű cégtől, amely az Airbus anyavállalata. A Superjet projektbe beszállt a Boeing is tanácsadói státuszban. Első hangzásra talán furcsán hangzik, de ha belegondolunk, hogy a Boeing így olyan piaci szegmensben (regionális utasszállítók) szerez érdekeltséget, amely nem közvetlen versenytárs, logikus lépésnek tűnik. Az orosz regionális jet létrejöttében az utasszállító gépek piacán már jól ismert Yakovlev és az Ilyushin gyárak is közreműködtek. Az új gép a tervek szerint az elöregedett orosz belföldi flottát fogja felváltani, így néhány éven belül teljesen kikerülnek a régi YAK-42-esek és az itthon is ismerős TU-134-esek a forgalomból. Az orosz hazai piacon már az Aeroflot 45 gépet, az Air Union pedig 15-öt rendelt meg. Az első Superjet az Aeroflot kötelékében kezdi meg szolgálatát 2008-ban. A nemzetközi piactéren egyelőre az olasz ItAli Airlines adott le megrendelést 10 gépre, amit az idei párizsi légiközlekedési kiállításon jelentettek be. Az olasz cég az új SSJ családdal azokat az MD-80-as családhoz tartozó gépeket szeretné modernebbre cserélni, amelyek közül nemrég zuhant le egy, a One-Two-Go légitársaság által üzemeltetett példány Phuketen, Thaiföldön. Ugyanakkor szakmai pletykák szerint olyan cégek is fontolgatják a vásárlást, mint az Air France, a Lufthansa, az Iberia vagy a SAS és a Malév. 2007 végéig szeretnének összesen 100 gépnek gazdát találni, míg a típusból összesen a termék életciklusa folyamán körülbelül 1000 darabot terveznek eladni.

A Superjet minden jelenlegi regionális jetnél gazdaságosabban üzemeltethető, a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 10-15%-kal fogyaszt kevesebb üzemanyagot, mint versenytársai. Listaára 28 millió dollár, ami szintén kevesebb, mint amennyibe az Embraer és a Bombardier gépek kerülnek. Az SSJ főbb ismérvei a következők:

A most bemutatott repülő már alapvetően repülésképes, minden olyan berendezés és alkatrész megtalálható benne, ami ahhoz kell, hogy rendben felszállhasson a Superjet. Ugyanakkor az elkövetkező 2 hónapban még csak statikus teszteket fognak rajta végrehajtani, a projekt terv szerint az első repülés sem várat magára sokáig, még az év vége előtt meg fog történni, ha továbbra is tudják tartani a projekt tervet.