Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tényleg eldől egy fiatal sorsa, amikor kiemelik a családjából, és gyermekotthonba kerül? Az ott felnövő gyerekek másképp gondolkoznak a jövőjükről, mint a családban felnövő társaik? Mivel tudunk segíteni, hogy boldogabb felnőttekké váljanak? – Kutatás mérte fel a családban és gyermekotthonokban élő magyar gyermekek jövőképét.
Rengeteg negatív képet kapcsolunk a gyermekvédelemben nevelkedő, családjukból kiemelt gyerekekhez, például hajlamosak vagyunk azt gondolni róluk, hogy drogoznak, tinédzserként szülnek, illetve a rendszerből kikerülve bűnöző, hajléktalan lesz belőlük – derült ki a Generali a Biztonságért Alapítvány szakembereinek friss kutatásából és az Élményakadémia Közhasznú Egyesület gyermekotthonokban végzett munkájának tapasztalataiból.
A felmérés arra is rávilágított, hogy mind a gyermekotthonban, mind a családjukban nevelkedők bíznak benne, hogy jobban fognak élni a jövőben. Az utóbbiak közel fele jelentősen jobb anyagi helyzetet remél a jelenleginél tíz-tizenöt évvel később. A gyermekotthonban élő fiatalok is idealizálják a jövőt, többen mondták, hogy „gazdagok lesznek”, de ehhez konkrét tervet nem tudnak kapcsolni.
A gyermekotthonokban élők környezetéből gyakran hiányzik a motiváció, a példaképek és a valós lehetőségek a kitörésre. A családban felnövő gyermekeket, válaszaik alapján leginkább a szülők és a környezetükből érkező elismerés motiválja, de hasonlóan a gyermekotthonokban gyűjtött tapasztalatokhoz, többek között a zene és a sport is kapaszkodót jelentenek számukra a mindennapokban.
A jövőképet illetően szembetűnő különbség volt, hogy a gyermekotthonban nevelkedő gyerekeknek nagyon kevés konkrét elképzelésük van a következő 5-10 évükről. Ekkorra már a nagy részük szeretne valamilyen szakmát és munkát, de intézményenként mindössze 1-2 fiatal volt, aki konkrétabban meg tudta fogalmazni, pontosan mire vágyik a munka területén.
A családban élő gyermekek körében végzett kutatás szerint az értékrendben legnagyobb hangsúllyal a család, valamint a barátok jelennek meg a 12-18 éves fiatalok számára. A család a gyermekotthonban élők számára is alapvető viszonyítási pont. Több fiatal még akkor is példaként tekint vér szerinti szüleire, ha azok méltatlanul bántak vele, elhanyagolták, esetleg bántalmazták őket. Példaképek lehetnek a gyermekotthonban élő idősebb gyerekek is, egy-egy tanár az iskolából vagy azok a gyerekotthonból kikerülő rokonok, ismerősök, akiknek sikerült elhelyezkedniük és egzisztenciát teremteniük maguknak.
A családcentrikusság a jövő tervezésekor is megjelenik, mind a gyermekotthonban, mind a családban nevelkedők körében. A kutatásban megkérdezett fiatalok háromnegyede szeretne házastársat és egy vagy több gyereket, mindössze minden tizedik fiatal szeretne egyedül, függetlenül élni. A gyermekotthonban élő fiatalok többsége is családban képzeli el a jövőjét, általában többgyerekes családban.
