Plázs hvg.hu 2013. július. 08. 11:25

Mars-expedíció: tízezren állnak sorba a jegyekért

2023-ban landolna a vörös bolygón az a privát expedíció, mely – financiális okokból – nyílt tagfelvételt hirdetett. Eddig több, mint tízezren állnak sorba a csak az odaútra szóló jegyekért.

A Mars One elnevezésű holland cég vezetőségének meggyőződése, hogy egy marsbéli kolónia kialakításának technikai háttere már szinte adott, a távoli bolygó benépesítése csupán anyagi nehézségek miatt várat magára. A problémát megoldandó a Mars One pénztárca alapján toboroz asztronautákat az egész életre szóló projekthez, melynek összköltségvetése nem kevesebb, mint hatmilliárd dollár.

A tervek szerint az expedíció 2022 második felében hagyná maga mögött az anyabolygó sztratoszféráját, és hét hónapos út után érne el a Marshoz. Az út egyirányúsága mellett a Mars One weboldala több érvet is felsorakoztat, melyek közül a legérthetőbb, hogy a visszatéréssel nem foglalkozva az érdemi költségek szinte feleződnek. Az űrturista csapat feladata egy kolónia létrehozása lenne a Mars felszínén, mely a későbbiekben döntő jelentőségű humán-elővédként és űrkikötőként üzemelne. Az asztronauták nem térnének vissza, az idegen planétán kezdenének új életet.

kurzweilai.net

A Mars One eddig már több jelentős, repüléssel és űrkutatással foglalkozó céget megnyert magának, így többek között az amerikai Paragon Space Development Corporation, a Surrey Satellite Technology, MDA Corporation vagy Astrobotic Technology is a projekt szponzorai közt található. A hivatalos adatok szerint az expedícióra eddig több, mint tízezren jelentkeztek. A Mars One stábja azokra is gondolt, akik nem tudják megengedni maguknak a több millió dolláros jegyeket: potom 8500 forintért bármely tizennyolcadik életévét betöltött egyén feliratkozhat egy, az expedícióról élő közvetítést sugárzó internetes csatornára, hogy ott kövesse nyomon a történelmi eseményeket.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.