Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az egészségügyet sem kerülték el a botrányok, ahogy emlékezetes orvosi sikereket is hozott 2011. Összegyűjtöttünk azokat a híreket, amelyek igencsak nagyot szóltak ebben az évben.
A rezidensek maradnak januártól is
Hónapok óta tart a kormány és a rezidensek közötti háború, ám most három hónapra felfüggesztették, addig legalábbis nem élesednek a letétbe helyezett felmondólevelek – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Papp Magor elmondta, Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól előző nap érdemi ajánlatot kaptak, de a felmondólevelek későbbi aktiválását a tárgyalások eredményességétől teszik függővé. A szövetség elnöke arra is kitért, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége által meghirdetett, az önkéntes túlmunka visszamondásáról szóló akció ettől függetlenül továbbra is érvényben marad.
A rezidensszövetség felhívására eddig több mint 2500 orvos helyezte letétbe felmondását arra az esetre, ha nem rendezik az egészségügyi dolgozók fizetését. A felmondások január 1-jén aktiválódtak volna. A kormány már a tömeges felmondásra is felkészült, hogy elkerüljék azt, ami Szlovákiában bekövetkezett: az orvosok blokádja miatt több helyen teljesen megbénult a betegellátás.
Uzsoki-ügy: gyanús halálesetek
Állítólagos morfintúladagolási botrányba keveredett november végén az Uzsoki utcai kórház. Az ügy előzménye egy áprilisi orvosi szakcikk, amely a Lege Artis Medicinae (LAM) szaklapban jelent meg. A folyóirat az ügy kirobbanása után úgy reagált, hogy a szerkesztőség tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt – annak alapján – a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökénél is. Az ügyről aztán a Magyar Hírlap írt november 22-i számában, már annak az információnak a birtokában, hogy a BRFK is vizsgálódik az állítólagos morfintúladagolás ügyében.
Aztán megszólalt a kórház vezetése is, elutasítva a vádakat, illetve képtelenségnek nevezve az állítólagos morfiumtúladagolást. A megszólaló szakmabeliek szerint is csak arról lehet szó, hogy lejárassák még azt a kevés szakorvost, akik itthon maradtak. Felmerült az is, hogy hatalmi harc vagy egyszerű figyelemelterelés állhat a háttérben. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, akár igazak az Uzsoki utcai kórházat ért vádak, akár nem, a szakmának és társadalomnak egyaránt foglalkoznia kell az életvégi állapot kezelésének kérdésével. A rendőrség legutóbb azt közölte, hogy a gyanús halálesetek körülményei kapcsán indult nyomozás során még nem történt gyanúsítás.
Csodás gyógyulás lefagyasztott őssejtből
Annak ellenére, hogy itthon csak nagyon kevesen élnek – a megszületett babák csupán 5 százalékánál – a lehetőséggel, hogy a köldökzsinórvérből levett őssejteket lefagyasszák, már másodszor ültettek be sikeresen Magyarországon őssejtbankban tárolt őssejtet. A kétéves kislány Miskolcon esett át az eredményes beavatkozáson. A kislány születésétől kezdve vérlemezke hiányában szenvedett, amelyhez 10 hónapos korában egyéb vérképző szervi rendellenességek is társultak. A pár hónapja elvégzett beültetésről azóta már kiderült, hogy sikeres volt, a donor őssejteknek köszönhetően beindult az egészséges vérképzés. A beültetéshez a Krio Intézetben, Magyarország piacvezető őssejtbankjában tárolt mélyfagyasztott, mínusz 196 Celsius-fokra hűtött mintát használták fel.
A köldökzsinórvér tárolása, illetve őssejtforrásként való felhasználása az utóbbi években egyre szélesebb körben lett elfogadott, leginkább azért, mert könnyű gyűjteni, a tárolás után könnyen hozzáférhető, a legnyomósabb érv pedig az, hogy eddig több mint hetven betegség gyógyításában sikerült eredményeket elérni az őssejtterápiával.
Robot operált Budapesten
December 16-án robot ragadott szikét a Honvédkórházban. A hererákos páciens testébe 1-2 centiméteres bemetszéseken keresztül jutottak be a miniatűr robotkarra erősített sebészeti kellékek. A műtét abszolút egyedi volt, a 2 millió euróba (több 600 millió forint) kerülő da Vinci rendszerre ugyanis itthon egyelőre nincs pénz. (Csak zárójelesen melítjük meg, hogy a környező országokban szinte mindenhol vannak már ilyen rendszerek, van ahol több is. Romániában például hét robotsebész tevékenykedik).
Elmentünk hát és megnéztük, mit láthatunk valójában egy ilyen műtét során. Nos, mindenképpen kevesebb vért, vágást. Az egyik orvos által Terminátornak titulált robot képernyőjén követhetik nyomon a jelen lévő sebészek, mit is csinál éppen a robotkar, amelyet szintén ők irányítnak. Persze rögtön felmerül a kérdés, ha ugyanúgy ott vannak a műtőben az orvosok, miért is kellene – a feltételes mód nem véletlen, a magyar egészségügyet egyelőre nem fenyegetik robotok megjelenése – több száz milliót költeni ilyen felszerelésekre.
A hozzáértőknek persze rögtön megvan erre is a válaszuk. A da Vinci jelenlétének több előnye is lenne: a hagyományos módszerrel végzett műtétekhez képest például jóval kisebb vágással is kivitelezhető az operáció – ez pedig nem csak kevesebb vérveszteséget jelent, hanem gyorsabb gyógyulást is. "Egy háromórás műtét alatt akaratlanul is fárad az orvos keze, na, a robotsebésznél ez nem fordulhat elő" – hangzott el. A monstrumot főként az urológia, nőgyógyászat, kardiológiai műtéteknél vetik be, de más beavatkozásokban is helytállt már. Így például segédkezett élődonoros vesetranszplantációnál, hasnyálmirigy-átültetésnél, daganatos gyomor, illetve epehólyag eltávolításánál is.
Műmellbotrány: nők tízezreit érintheti
Szinte az egész világon aggódhatnak az érintett nők azon hibás mellimplantátumok miatt, amelyeket egy francia cég gyártott éveken át. A kérdéses terméket 2001 óta forgalmazták hivatalosan Magyarországon, összesen több mint 9700 darab került az országba. A PIP-implantátumok valódi kockázatát az jelenti, hogy nem orvosi tisztaságú töltetük miatt kiszakadásuk esetén nagyobb valószínűséggel okozhatnak gyulladást, és ha ilyenkor távolítják el, akkor meg kell várni, amíg a szövetek regenerálódnak, ami miatt két műtétre is szükség lehet cseréjükhöz.
A francia kormány múlt pénteken azt ajánlotta: a nők óvintézkedésként vetessék ki az implantátumot, amelyet a francia gyártó világszerte értékesített. Nora Berra egészségügyi államtitkár ugyanakkor kiemelte: nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a rossz minőségű szilikon és a rák megjelenése között.
Molnár Csaba, a plasztikai és égéssebészet országos szakfelügyelő főorvosa is úgy véli nincs kimutatható összefüggés a felderített daganatos esetek és a PIP-implantátumok között. Elővigyázatosságból ajánlott a PIP-mellimplantátumok cseréje, minden más megalapozatlan állítással indokolatlanul keltenek pánikot az érintett nők körében.
Új antibiotikumok kellenek
Az orvostudomány alappillérét jelentik a heveny fertőzés leküzdésére adott antibiotikumok, azonban ez az alappillér könnyen összeomolhat, amennyiben a gyógyszercégek nem fejlesztenek új szereket. Hetven év után – ennyi ideje ismerjük az antibiotikumokat – ugyanis az a veszély fenyeget, hogy egyre több baktérium lesz ellenálló e szerekkel szemben. A kialakult helyzetet mindenképpen orvosolni kell, ha tovább nő a rezisztencia – jelenleg a két leggyakoribb antibiotikum-rezisztens baktérium által okozott fertőzés, a Staphylococcus aureus (MRSA) és az E. coli több mint 8 ezer halálos áldozatot követel évente az európai országokban – fennáll a veszély, hogy ennél is több halálesettel kell számolni, sőt, emelkedhetnek a gyógyítás költségei is, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben szintén végzetes lehet.
Megoldaná a ma már szinte globálissá duzzadt problémát, ha új antibiotikumokat, azaz hatóanyagokat fejlesztenének ki. (Ez azért nem annyira egyszerű, egy új molekula megtalálása, illetve az abból való gyógyszer kifejlesztése éveket vehet igénybe.) Noha ezzel is számol a novemberben bejelentett uniós akcióterv, más lényeges ajánlásokat – pontosan tizenkét pontot, amely többek között kitér a felügyeleti rendszer felállítására, az adatgyűjtésre, a kutatásokra, illetve a figyelemfelkeltő kampányokra – is megfogalmaztak. Ezen túl minden országtól egyéni cselekvési tervet várnak arra vonatkozóan, hogyan lehet elejét venni, hogy még több kórokozónál kialakuljon a rezisztencia.
Valóság lehet a tetszhalott állapot
Szintén ebben az évben jelentették be kutató orvosok, hogy tesztelik a mélyhűtétéses életmentést, így a tetszhalott állapot fogalma hamarosan átkerülhet a tudományos fantasztikus filmek világából a valóságba, mert amerikai traumasebészek megkezdik új eljárásuk tesztjét, amelyben életveszélyesen sérült emberek testhőmérsékletét gyors ütemben 10 Celsius-fok alá hűtik abban a reményben, hogy az így megnyert időben sikerül megmenteniük a páciensek életét.
Sokszor fordul elő traumát elszenvedett embereknél, hogy sérülésük kezelhető lenne, ám elvéreznek, mielőtt orvoshoz, műtétre kerülnének. Az új eljárás elméleti megfontolása az, hogy rendkívüli hipotermiával agykárosodás nélkül túlélhetnének ezek a sérültek körülbelül egy órát, amíg a sebészek elvégeznék a szükséges beavatkozásokat.
Fejüknél összenőtt ikreket választottak szét
Angol orvosok sikeresen választották szét még augustusban a 11 hónapos sziámi ikergyerekeket, akik a fejüknél nőttek össze. Az ikrek Szudánban születtek, és egy jótékonysági szervezetnek köszönhetik a valószínű életmentőnek számító műtétet. A műtét igazi orvosi siker, mert a statisztikák szerint 10 millió összenőtt ikerpár közül egy éli túl első éveit.
Sziámi ikrek születése amúgy is ritka esetnek számít, ám mindössze öt százalékuk jön világra azzal a rendelleneséggel, hogy a fejüknél vannak összenőve. 40 százalékuk már élettelenül születik meg, újabb egyharmaduk pedig a születésüket követő 24 órán belül hal meg.
