Évtizedek óta folyamatosan csökken itthon a csecsemőhalandóság, a legalacsonyabb 5,1 százalékos ezreléket 2009-ben mérték. Nemzetközi összehasonlításban ez azonban még mindig magasnak számít. Tavaly közel 500 csecsemő nem élhette meg az első születésnapját – derül ki a KSH legfrissebb számaiból.
Az elmúlt évben 130 456-an haltak meg, ebből csak 481 volt a csecsemő, azaz az egy éven aluli gyermek – azaz ezer lakosra 13 halálozás, ezer élveszülöttre pedig 5,3 csecsemőhalálozás jutott. A halálokok között vannak veleszületett rendellenességek, ami nem derült ki a terhesség alatt, illetve fertőzések, vagy más külső tényezők is.
A csecsemőhalálozásnak igen nagy szerepe van a kor szerinti halandóságban, mert az egyéves életkor elérése előtt meghalt csecsemők aránya igen sokat elárul egy adott terület (vagy ország) társadalmi-gazdasági fejlettségéről, az egészségügyi ellátás színvonaláról. A 20. század elején igen magas volt a csecsemőhalandóság, ezer élveszülött magyar gyemek közül 226 nem érte meg első életévét.
A csecsemőhalandóságnak nagy szerepe van a születéskor várható átlagos élettartam alakulásában is. A korábbi magas arány nagyban rontotta a születéskor várható élettartamot, akik viszont túlélték ezt a kritikus időszakot, azok már hosszabb életet remélhettek, a születés időpontjában történő becsülttől is.
Életkilátások: sokmindentől függ
Egy újszülött életkilátása nagymértékben függ a születéskori súlyától, minél alacsonyabb, annál rosszabbak az életesélyek. De ugyanígy tényező az anya életkora is: a túl fiatal és a túl idős kor is hajlamosít a koraszülésre. Az élveszületések számának folyamatos csökkenése mellett pedig igencsak változik a szülő nők életkora.
2010-ben a nők átlagos életkora 30 év volt, az anyák első gyermekeiket pedig 28 évesen vállalták – ez utóbbi életkor 5 évvel magasabb az 1990. évinél. A 2010-ben született gyermekek felét 30 éves vagy ennél idősebb anyák hozták világra. Az anyai kor előrehaladtával növekszik a csecsemőhalandóság aránya, az anya 42 éves életkora után már nagyobb az esélye a vetélésnek, illetve a magzati halálozásnak, mint az élveszületésnek, és közel kétszeresére emelkedik az újszülöttek halandósága is.
Területi különbségek
A KSH a területi különbségeket is követi. Így kiderül például az is, hogy 2010-ben Zala és Fejér megyében halt meg a legkevesebb csecsemő, de az élmezőnyhöz tartozik Heves megye és Budapest is az átlagnál jóval kedvezőbb értékeikkel. A legtöbb gyermek pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében hunyt el, ahol ezer élveszülöttre közel 9 egy éven aluli meghalt jutott. De hasonlóan rossz a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében is.
Magyarországon a csecsemőhalandóság évtizedek óta folyamatosan csökken, a 2009. évi 5,1 ezrelékes csecsemőhalálozási arányszám volt az addig mért legalacsonyabb érték. Nemzetközi összehasonlításban azonban ez az 5,1 ezrelék még mindig magas, az EU átlaga 2009-ben mindössze 4,3 ezrelék volt. A 27 ország rangsorában hazánk a 21. helyen állt, csak hat országban magasabb ez a mutató: Romániában, Bulgáriában, Lettországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Máltán.