A koffein leginkább serkentő hatásáról ismert, de sokszor keltik rossz hírét is, néha alaptalanul. Lássunk néhány népszerű tévhitet.

A koffein függőséget okoz. Nos, ez attól függ, mit nevezünk függőségnek. A koffein serkenti az idegrendszert, rendszeres fogyasztása enyhe fizikai függőséget okozhat. Ennek ellenére nem befolyásolja úgy az életünket, mint a kábítószerek, ezért a szakértők többsége nem minősíti függőségnek. A koffeinfogyasztás hirtelen abbahagyása után fejfájást, kimerültséget, szorongást, ingerlékenységet, rossz kedélyállapotot és koncentrációs problémákat tapasztalhatunk, ezt azonban a fokozatos csökkentéssel ki lehet küszöbölni.

Álmatlanságot okoz. Attól függ. A szervezet gyorsan felszívja a koffeint, de gyorsan ki is üríti. A májban feldolgozott koffein felezési ideje viszonylag rövid. Körülbelül 4-5 óra alatt az elfogyasztott koffein fele eltávozik a szervezetből, további öt óra múlva pedig 75 százaléka tűnik el. Ha valaki nem túlérzékeny, a reggeli egy-két csésze kávé nem befolyásolhatja az éjszakai alvást. Ha biztosra akarunk menni, hogy ne kelljen birkákat számolnunk lefekvés után, az utolsó kávét legalább hat órával ágyba bújás előtt igyuk meg.

Növeli a csontritkulás, a szívbetegség és a rák kockázatát. A mértékletes koffeinfogyasztás, azaz körülbelül 300 milligramm, vagyis három csésze kávé fogyasztása az egészséges felnőttek többségénél semmilyen kárt nem okoz. Egyesek, köztük az idősek és a magas vérnyomásban szenvedők azonban érzékenyebbek lehetnek hatásaira. Nagy mennyiségben, hét-nyolc csésze kávé fogyasztásánál a koffein növelheti a kalcium- és magnéziumveszteséget a vizeletben. Ha viszont elegendő kalciumot fogyasztunk, a legújabb kutatások szerint nem növeli a csontvesztés mértékét. Idősebb nőknek mindenesetre érdemes lehet kikérniük orvosuk véleményét, hogy érdemes-e legfeljebb 300 grammra korlátozni koffeinfogyasztásukat.

Nagyszabású kutatások azt is kimutatták, hogy a koffeinfogyasztás nem növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, nem emeli a koleszterinszintet, és nem okoz szabálytalan szívverést. Érzékenyebbek esetén a pulzus és a vérnyomás rövid időre enyhén megemelkedhet, de ez minimális. Magas vérnyomásban szenvedők a biztonság kedvéért kérjék ki orvosuk véleményét. Tizenhárom különböző tanulmány elemzése nem mutatott összefüggést a rák és a koffein között. Sőt, a koffein valójában védhet is bizonyos daganatos betegségek ellen.

A terhes nőknek kerülniük kell a koffeinfogyasztást. A koffein és a termékenységi tényezők összefüggését vizsgáló kutatások szerint a mértékletes koffeinfogyasztás biztonságos. A koffein és a teherbe esés idejének kapcsolatát vizsgáló kutatások sem hoztak meggyőző bizonyítékot arra nézve, hogy a koffeintartalmú italok csökkentenék a teherbe esés esélyét. A mértékletesség azonban itt is ajánlatos, a terhes nők lehetőleg ne fogyasszanak napi 200 mg-nál több koffeint.

A koffein ártalmas a gyerekeknek. A gyermekek koffeinlebontó képessége általánosságban véve ugyanolyan, mint a felnőtteké. A kutatások nem találtak kimutatható hatást a hiperaktivitásra és a figyelem időtartamára. Mindenesetre annak ellenére, hogy a kutatási eredmények szerint a napi legfeljebb 300 mg koffein fogyasztása nem ártalmas a gyermekeknek, a koffeint tartalmazó üdítőitalok és energiaitalok semmi esetre sem számítanak egészségesnek.

A koffein ellensúlyozza az alkohol hatását. A klisé szerint egy csésze kávé kiüti az előtte felhörpintett bor vagy konyak hatását. A kutatások szerint azonban az emberek csak úgy gondolják, hogy a kávé segít kijózanodni. Azok, akik az alkohol mellett kávét is isznak, úgy vélik, nyugodtan a volán mögé ülhetnek, pedig reakcióidejük csökkent. A statisztikák szerint azok a főiskolások, akik alkoholt és kávét is isznak, nagyobb valószínűséggel szenvednek autóbalesetet.

A koffeinnek nincs egészségügyi előnye. Egy biztos, a koffein fokozza az éberséget, a koncentrációs készséget és ezt a kutatási eredmények is alátámasztják. A koffeintartalmú italok az utóbbi időben a figyelem középpontjába kerültek magas antioxidáns tartalmuk miatt, ami a szív egészségét javítja, és segít a rák megelőzésében. A hisztaminok koncentrációjának csökkentésére irányuló képességének köszönhetően a koffein az allergiás reakciókat is hatékonyan kezelheti, bár ennek bizonyításához további kutatásokra lesz szükség. Néhány kutatás szerint a koffein a Parkinson-kór, a májbetegség, a kolorektális daganatok és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is csökkentheti.

Ám ahogyan mindenben, itt is a mértékletesség a kulcs. A szakértők azt javasolják, hogy az átlagos felnőttek napi koffeinfogyasztása ne haladja meg a 300 mg-ot.