2011. április. 11. 12:37 Medipress Utolsó frissítés: 2011. április. 11. 12:51 Plázs

Miért kívánjuk a koffeint?

A genetika határozhatja meg, milyen mértékben kívánja valaki a koffeint. Egy új kutatás szerint két gén eltérésein alapul, hogy az emberek többet vagy kevesebbet fogyasztanak a világ legnépszerűbb serkentőszeréből.

A kutatók azt állítják, azok az emberek, akik a két gén „magas fogyasztású” változatával bírnak, jellemzően több kávét isznak azokhoz képest, akik az „alacsony fogyasztású” variánssal születtek. „Ez fantasztikus dolog” – állítja a PLoS Genetics szaklap áprilisi számában közzétett tanulmány társszerzője, Neil Caporaso, az USA Országos Rákkutató Intézetének genetikusa. „Az emberek nem is gyanítják, de a genetika jelentős szerepet játszik számos viselkedésformában, többek között a dohányzásban és az alkoholfogyasztásban is. Most pedig az is kiderült, hogy abban is szerepe van, mennyi kávét iszunk.”

A két szóban forgó gén a CYP1A2 és az AHR. Az előbbit a koffein anyagcseréjével hozták összefüggésbe, az AHR pedig a CYP1A2 aktivitását szabályozza. „Már néhány évtizede tudjuk, hogy a CYP1A2 gén felelős a koffein anyagcseréjéért” – mondja Caporaso. Az új technológiának köszönhetően azonban most első alkalommal azt is sikerült kimutatni, hogy ez a gén felelős az öröklött különbségekért abban a tekintetben, mennyi kávét fogyasztanak az egyes emberek.

A vizsgálat során a kutatók az örökletes vonások rendkívül komplex feltérképezése mellett a koffeinfogyasztási mintákat vizsgálták több mint 47 ezer amerikai és európai származású emberben öt különböző kutatásban. A kutatások metaelemzéséből az derült ki, hogy a CYP1A2 vagy az AHR legmagasabb koffeinfogyasztású genotípusával bíró emberek 40 milligrammal több koffeint fogyasztottak, mint azok, akik a legalacsonyabb fogyasztású genotípussal rendelkeztek.

Caporaso szerint néhány egyértelmű genetikai markerre leltünk, amelyek segítségével ellenőrizhetjük, hogyan befolyásolják a gének az anyagcsere-folyamatokat. Úgy gondolhatunk a koffeinre, mint biztonságos anyagra. Olyannyira, hogy a kutató azt tanácsolja mindenkinek, egy csésze kávét kortyolgatva olvassa át a kutatásról készült beszámolót.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.