2011. február. 17. 20:30 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. február. 18. 10:29 Plázs

Mely megyékben érdemes élni?

Az elmúlt közel húsz évben országosan folyamatos emelkedést mutat a születéskor várható átlagos élettartam. Ennek megfelelően a 2009-es értékek voltak a legmagasabbak, a nők esetében ez 77,9, a férfiaknál 70,1 évet jelent. Megnéztük, milyen különbségek vannak a megyék között a várható életkilátásokat illetően.

Korábbi cikkünkben már megnéztük, Budapesten mely kerületekben a legjobbak az életkilátások, most pedig azt vizsgáltuk, megyei szinten milyen eltérések mutathatók ki. A vizsgált időszakban, azaz 2009-ben az ország valamennyi megyéjében emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam. Ennek mértéke azonban az országos trendhez hasonlóan, időszakonként és nemenként különböző volt, így a megyék sorrendjében is történtek változások a korábbiakhoz képest. De a nyugati és észak-keleti országrészek közötti halandósági különbségek fennmaradtak.

Vezetnek a győri nők

Bánkuti András

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2009-ben a nőknél Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a születéskori várható élettartam, majdnem egy évvel meghaladva az országos átlagot. A rangsorban Budapest következett, majd Zala, Hajdú-Bihar és Vas. A legalacsonyabb értékeket Borsod, Nógrád, Békés és Komárom-Esztergom megyék mutatták, 1–1,5 évvel elmaradva az átlagtól. A nőknél viszonylag kicsi a szóródás mértéke, a legmagasabb és a legalacsonyabb megyék között 2,5 év volt a különbség a születéskori várható élettartamban, és ez az érték csökkenő tendenciát mutat az elmúlt közel húsz évben.

A megyék rangsorának változásában Heves, Baranya, valamint Budapest érdemel figyelmet. 1990-ben még Hevesben volt a legmagasabb a nők születéskor várható átlagos élettartama, 2001-ben a negyedik, 2009-ben pedig az országos átlag alatti értékkel a tizennegyedik helyet foglalta el a megyei rangsorban. Ez abból adódott, hogy Hevesben volt legkisebb (2,4 év) a születéskori várható élettartam emelkedése 1990 óta.

Baranya és Budapest ezzel szemben a legdinamikusabb emelkedést mutatták az 5, illetve 4,9 évvel, így jóval előbbre kerültek a rangsorban. Az átlagosnál nagyobb volt a növekedés még Hajdú-Bihar, Pest, Komárom-Esztergom, Csongrád, Szabolcs és Vas megyékben. A legszerényebb emelkedés Heves mellett Békés, Nógrád, Veszprém és Borsodban volt.

Budapest a férfiaké

A férfiak esetében ettől eltérő képet kapunk. 2009-ben a fővárosi férfiak remélhették a legmagasabb születéskori várható élettartamot az országos átlagot 2 évvel meghaladó értékkel, majd Veszprém, Győr, Csongrád, Zala, és Pest megyék következnek a rangsorban. A legalacsonyabb értékkel Borsod, Szabolcs, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász és Heves megyék bírtak 1,3–2,2 évvel elmaradva az országos átlagtól. A nőkkel szemben a férfiaknál jóval nagyobb a várható élettartam megyék közötti szóródása: 4,1 év a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek között, és az elmúlt közel két évtizedben ez a különbség csak nőtt.

A megyék rangsorában 1990-hez képest a főváros átvette a vezető szerepet Győrtől, Veszprém pedig a hetedik helyről a másodikra lépett elő. Az átlagosnál dinamikusabb emelkedés miatt Pest, Csongrád és Bács-Kiskun megyék férfi lakossága ugyancsak előkelőbb helyet foglal el a rangsorban. A legkisebb növekedés Jász, Somogy, Heves és Békés megyékben tapasztalható, hátrább kerültek a férfiak születéskor várható élettartamának sorrendjében. Érdemes megemlíteni Szabolcs esetét, ahol a férfiaknál az egyik legalacsonyabb a születéskori várható élettartam értéke, de az ezredfordulót követően itt volt a legdinamikusabb az emelkedés: az országos átlagot képviselő 1,9-hez képest 2,8 év.

Előny a városi lét

Túry Gergely

A területi elemzések egy sajátos eszköze, amikor a településeket nem földrajzi elhelyezkedésük, hanem az ott élő lakosság száma vagy a település közigazgatási jellege (város-község) szerint vizsgálják. A születéskor várható átlagos élettartamban ebben a tekintetben is markáns különbségek érhetők tetten. Mindkét nem esetében igaz, hogy minél kisebb a település, annál kedvezőtlenebb a halandóság és alacsonyabb a várható élettartam. 2009-ben az ezer fő alatti településeken az országos átlaghoz képest a nők 1,2, a férfiak 2,1 évvel kevesebb életévre számíthattak világrajövetelükkor.

A legjobb életfeltételek az ötven és százezer lélekszám közötti városokban érhetők el, mivel mindkét nem esetében itt a legmagasabb a születéskori várható élettartam, a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,3 évvel meghaladva az országos átlagot. Általában igaz, hogy a városi lakosság magasabb élettartamot remélhet, mint a községekben élők: 2009-ben ez a többlet a nőknél 1,1, a férfiaknál 1,8 év volt az előbbiek javára.

Nők és férfiak közötti különbségek

A vizsgált időszakban Budapesten volt a legkisebb (6,8 év) és Szabolcsban a legnagyobb (9,0 év) a különbség a nők és férfiak születéskor várható átlagos élettartama között. A fővárosban mindkét nem tekintetében az országosnál kedvezőbb, Szabolcsban pedig az egyik legkedvezőtlenebb a mortalitás és a várható élettartam alakulása.

A főváros mellett Veszprém, Nógrád, Csongrád, Békés és Pest megyékben volt kisebb, és Szabolcson kívül Heves, Bács-Kiskun és Borsodban nagyobb a nemek közötti különbség. A meglepetést ebben az esetben Nógrád és Békés megye okozta, ahol mindkét nemnél az országos átlagnál alacsonyabb a születéskori várható élettartam, de ez viszonylag alacsony nemek közötti különbséggel párosul.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.