Tóta W. Árpád: Élet az eresz után

Vissza tudja venni a tematizálást a Fidesz, ha akarja. Hangfelvételekkel már aligha, fantasztikusnak ígért távoli jövővel még kevésbé. De elég, ha Szájer József visszamászik az ereszen, és máris mindenki rájuk figyel. És azt találgatja, mit jelent ez.

Szájer ügye nem lett volna komoly botrány, ha nem a masszívan homofób Fideszt képviselve mászik ki az ablakon. Reaktiválására lehetne az is a magyarázat, hogy a kormánypárt enged a vérgőzből, és e témában visszatér az európai normákhoz. Ebben volna logika, az LMBTQ-ellenes kampány nemcsak jogi és pénzügyi következményekkel járt, hanem rengeteg személyes ellenséget is szerzett a Fidesznek. Ám ennek semmi jele nincs: a gyermekvédelem továbbra is könyvek fóliázását jelenti, mivel az olcsóbb, mint mondjuk az intézmények normális működtetése.

A másik megoldás, hogy a Fidesznek akkora szüksége van Szájer agyára, hogy vállalja ezért az öblös közröhejt. Már nyáron elhangzott, hogy szakpolitikai vitákat kell megnyerni, valamint több értelmiségi tartalmat vár az udvartól a vezénylőtábornok. Az eddigi harcba vetett kisegítős hadosztályok ezt nyilván nem képesek biztosítani. Azok a napi turhát szállítják, meg oda tudják írni címekbe, hogy Hoppá! Döbbenet! Páros lábbal szállt bele, helyretette, méretes pofon! Jó tollú szerzők, mint tudjuk, ott nem teremnek.

Ámde Szájer József semmi jelét nem adta eddig annak, hogy visszahozza a szellemi fölényt.

A néhány publicisztika, amit kiadott a kezéből, semmivel sem okosabb szöveg az udvari sajtó átlagánál, márpedig az stabilan azoknak szól, akik már az elipszilont is értelmiségi tartalomnak könyvelik el. Lustán, fáradtan odakent megfejtések a gonosz globalistákról, akik el akarják pusztítani a világot – a Hihetetlen magazin világképe, csak döcögősebb stílusban. Ehhez nem kell Szájer, hozza bármelyik betanított munkás.

Ugyanez igaz a tyúkanyóra, aki szárnya alá vette.