Minél magasabb egy ország lakosságának várható élettartama, annál kisebbek a nemenkénti különbségek – nemzetközi adatok is többnyire ezt igazolják, igaz, kisebb területi egységekre (például, ha fővárosi kerületeket vagy megyéket vizsgálunk) ez a megállapítás nem feltétlenül igaz. A két nem várható élettartama közötti különbségek alapvetően biológiai, genetikai és életmódbeli tényezőkre vezethetők vissza; a nők halandósága valamennyi életkorban kedvezőbb a férfiakénál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) országos adatai szerint a halandóság mindkét nembeli javulásával és a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan mérséklődtek a nők és férfiak közötti különbségek az elmúlt közel két évtizedben.

2009-ben Budapesten volt a legkisebb (6,8 év) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (9,0 év) a különbség a nők és férfiak születéskor várható átlagos élettartama között. A fővárosban mindkét nem tekintetében az országosnál kedvezőbb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig az egyik legkedvezőtlenebb a mortalitás és a várható élettartamra vonatkozó prognózisok.

Hosszú élet, de hol?

Horváth Szabolcs

A KSH szerint egy-egy év eredményei alapján a fővárosi kerületek halandósági sorrendje változhat. Ezért érdemes legalább három év (2007, 2008, 2009) átlaga alapján vizsgálódni, hogy képet kapjunk a Budapest különböző területein élők születéskor várható átlagos élettartamáról.

A legmagasabb és legalacsonyabb várható élettartam ugyanazon kerületben található mindkét nem esetében. Így a II., V. és a XII. kerület lakosai remélhetik a legmagasabb, a XXIII., a VIII., a XX. valamint a X. kerületben élők pedig a legalacsonyabb élettartamot születésükkor. A szélső értéket képviselő II. és XXIII. kerület között a nőknél 6,4, a férfiaknál 8,2 év a különbség.

A II. kerületi nők 82,2 évnyi születéskor várható élettartama megfelel az uniós tagországok uniós átlagának, a férfiak 77,2 éves élettartama pedig valamivel több annál. Csak a II. kerületre jellemző, hogy az itt élő férfiak hosszabb életet remélhetnek születésükkor, mint a legalacsonyabb várható élettartamú kerületek női lakói. A nemek közötti különbségek ugyancsak a legmagasabb várható élettartamú kerületek között a legkisebbek, így az V. kerületben élő nők átlagosan 4,3 évvel magasabb élettartamot remélhetnek, mint az itt élő férfi lakosok, a VII. kerületben viszont ez a többlet 7,5 év a nők javára.

Tíz évvel ezelőtt sem volt jobb

Egy korábbi adatokon – 1998-tól 2003-ig terjedő időszak – alapuló, Klinger András által készített vizsgálat ennél is részletesebb képet ad a kerületekben élők halandóságáról. Ha a huszonhárom kerületet a fővárosi átlaghoz viszonyítjuk, és eszerint öt kategóriát állapítunk meg, akkor négy olyan kerület van, amely a legmagasabb kategóriába – itt a legrosszabbak a halandósági mutatók – tartozik, s valójában csak három olyan kerület van, ahol igen kedvezőnek mutatkozik a halandóság. A rossz hír pedig az, hogy jóval többen élnek a legmagasabb halandóságú kerületekben (a fővárosiak több mint egyötöde), mint a legalacsonyabbakéban, ahol a lakosság egytizede él.

Budapesten a VIII. kerületben a legrosszabb az emberek egészségi állapota, a halandóság 25 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot. De szintén rossz halandósági mutatói miatt említhető ugyanitt a XX., a VII. és a IX. kerület is. A legkedvezőbb a II. kerület, ami 21 százalékkal a budapesti átlag alatt marad és csak 63 százalékát teszi ki a legmagasabb VIII. kerületinek. De ugyanígy kedvező képet fest a XII., az V. és az I. kerület is a késői halál bekövetkeztében.

A főváros rosszabb kerületeiben 43 százalékkal több a balesetes halál, 41 százalékkal gyakoribb az emésztőszervi betegség, míg 36 százalékkal több az egyéb szívbetegség és légzőszervi betegség miatt bekövetkezett halálozás.

Még látványosabbak a különbségek, ha a legmagasabb és a legalacsonyabb halandósági szintű kerületeket vetjük össze. Az előzőekben 2,2-szer akkora az emésztőrendszeri betegségek miatti halandóság, mint az utóbbiakban, de 1,8–1,9-szeres az egyéb szívbetegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a balesetek halandósága is. Az öngyilkosságoknál 70 százalékos, a daganatoknál és az ischaemiás szívbetegségeknél 42–44 százalékos a halandósági többlet.