Azt meg még kimondani is elképesztő, hogy Kína, a náluk még érvényben lévő ötéves tervben, közel hét ezer kilométer nagysebességű vasútvonalat szándékozik megépíteni. Éppen ezért senki nem lepődött meg, amikor a költséges Csinghaj-Tibet (Qinghai-Tibet) vonal (29 millió jüan kilométerenként) után tavaly decemberben átadták a kilométerenként 60 millió jüanba kerülő Jicsang-Vancsou (Wanzhou) vonalat. A vasútvonal gondolata már 1903-ban, a Csing-dinasztia (Qing) idején, megfogalmazódott, de a háborúk és a pénzhiány miatt a terepfelmérés sok évig tolódva csak 1994-ben kezdődhetett meg. Az építési munkálatok pedig csak kilenc év után, 2003 végén kaptak zöld utat. A Jünnan-Kujcsou (Yunnan-Guizhou)  fennsík keleti területének hegyes vidékén húzódó vasúti pálya (legnagyobb lejtése 18%), 2010 decemberében átadott vonalának, forgalmi rend szerinti személyszállító közlekedése várhatóan idén január harmadik hetében startol és az eddigi 22 óra buszozást 5 óra vonatozásra csökkenti le. 

Az új vasútvonal és vele együtt épült 159 alagút (54 kétsávos) és 253 híd közel ötvenezer ember, nehéz terepviszonyok közötti, hét évig tartó munkájának eredménye. A vonal tervek szerinti 39 megállójából 29-et újonnan kellett megépíteni a kivitelezőknek, így a beruházás teljes költsége 720 milliárd forintnak felel meg. A hat jelenlegi nagysebességű vonalon D (több mint 200 km/h) és G (átlag 300 km/h) kategóriájú vonatok közlekednek, aminek szerelvényei első és másodosztályúak, légkondicionáltak, üléseik állíthatóak, padlójukon szőnyeg van. A mellékhelyiségek vízöblítésesek, bennük hideg-meleg víz áll rendelkezésre és a nők, a férfiak, a fogyatékkal élők és a gyerekek számára pedig külön WC-k vannak. A büfé és bárkocsin kívül még mosókonyha is van.

Kína nagysebességű vasútvonalai számtalan rekorddal büszkélkedhetnek. Itt van a világ legnagyobb nagysebességű vasútvonal-hálózata, a világ leghosszabb vonala és leggyorsabb vonata is (360 km/h), de itt közlekedik a világ egyetlen közforgalmú Maglev vonata is. Náluk közlekedtek először nagysebességű hálókocsis szerelvények és a kínaiaké a legmagasabban fekvő vasútvonal is. Legújabb szenzációjuk a legdrágább vasútvonal keresztezi a Jangce folyót, végállomása Csungking (Chongqing) szomszédságában van és 377 kilométernyi teljes hosszából 288 km alagútban vagy hídon halad át. Ennek egyik oka, hogy a lehető legkevesebb mezőgazdasági területet kívánták feláldozni a vasútért. A mérnökök és a szakemberek leginkább a karsztkövek által létrehozott terepviszonyok miatt aggódtak, de a körülmények összetettsége, veszélyessége és egyedisége miatt a legnehezebb feladatot mégis egy alagút kialakítása okozta a Csijüe (Qiyue) hegységben. Az építőknek hat évbe telt, mire végeztek vele.

A beruházás költségessége ellenére elmondható, hogy a kínai vasúti közlekedés az egyik legolcsóbb utazási lehetőség az országban. Az új vonattal csak 30 jüanba (950 forint) kerül az utazás, míg a közel egy napos buszútért 100 jüant (3100 forint) kellett fizetnie az utasoknak a két város között. Ám ha valaki külföldi létére vasúttal szeretne közlekedni, jól teszi, ha 10-20 nappal előre lefoglalja jegyét, helyjegyét és gyakorolja a kínai írásjelek gyors felismerését, mert sem a vonatok, sem a vasútállomások személyzete nem nagyon beszél angolul, ráadásul korlátozott az angol nyelvű feliratok száma is. Kína teljes vasúti hálózata (a világ legforgalmasabb hálózata) ugyan közel 161 ezer km hosszú, ebből rendszeresen csupán csak 80 ezer km-t használnak utasok szállítására. Az új vasúttól a kínai szakemberek mégis azt remélik, hogy az érintett vidékek mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és turisztikai területe fejlődik, bevételeik növekszenek majd.

-SzK-