Kutatók két csoportra osztották az IBS (irritábilis bék szindróma) nevű betegségben szenvedő kísérleti alanyokat. Egyik csoport tagjait egyáltalán nem kezelték, a másikba tartozóknak pedig megmondták, hogy csupán placebót kapnak. Három hét múlva ez utóbbi csoport tagjainak fele javulásról számolt be – alig kevesebben, mint azok, akik a legmodernebb kezelésben részesültek.

A kutatás vezetője a Harvard Egyetem munkatársa, Ted Kaptchuk arra volt kíváncsi, a pozitív gondolatokat kiváltó placebóhatás működik-e akkor is, ha a felhasználók nincsenek félrevezetve. „Nem gondoltuk, hogy ez fog történni, de megkönnyebbültünk” – kommentálta a Harvard kutatója az eredményeket.

A résztvevőket hirdetés útján találták, és véletlenszerűen osztották őket a különböző csoportokba. A nem igazi gyógyszert szedőket először tárgyilagosan felvilágosították, hogy ezek a szerek a pozitív hozzáállás erejével hatnak, majd egy placebó feliratú üvegben adták át nekik az „orvosságot”. A kísérlet végén 59 százalékuk számolt be javulásról, szemben a kezelésben nem részesülők 35 százalékával.

A kutató szerint a hatás egyik magyarázata, hogy a naponta rituálisan ismétlődő cselekvés – a gyógyszer bevétele – azt az üzenetet továbbította az agynak, hogy változást remélhet.

Egy másik kutató, Andrew Leucher hozzátette, hogy a résztvevők valószínűleg tudat alatt sem szerettek volna csalódást okozni a kutatóknak, ez is hozzásegíthette őket a javuláshoz. Az azonban még kérdéses, a „kezelésnek” lesz-e hosszabb távon is hatása.