Plázs travelline.hu 2009. november. 24. 08:24

A válság felfedezése: vidéken is lehet tökéletes a pihenés

A globális gazdasági válság (vagy legalábbis a médiában megismert fogalma) sok konzekvenciát és új elméletet szült...

 

Várgesztesi villapark

A globális gazdasági válság (vagy legalábbis a médiában megismert fogalma) sok konzekvenciát és új elméletet szült, természetesen a turizmus válságának elemzése sem maradhatott ki ebből. A Rough Guides alapítója, Mark Ellingham például arra jutott egy idei cikkében, hogy a válság legalább visszaszorította a nemzetközi turizmust, a repülőgépek eszetlen légszennyezését, és a fenntartható turizmust, a lokális gondolkodást hozta előtérbe.

Természetesen az előző mondat igazságait lehet vitatni, de tény az, hogy a megcsappant lehetőségek miatt hazánkban is sokan mondtak le a külföldi nyaralásról, és inkább hazai utakban kezdtünk gondolkodni.

A gazdasági válságnak a turizmus tekintetében pozitív és negatív hatásai is vannak. Kétségtelen, hogy a vidék jól is járhat ebben a szerencsétlen helyzetben, hiszen a nagyvárosi ember ritkán gondolkodik a vidéki idill keresésében, pedig Magyarországon valóban akad bőven látnivaló, fürdőhely, kulturális és szabadidős program - nincs olyan évszak, ahol unatkozna a turista. Ráadásul a falusi turizmus sem újdonság, bár az utóbbi évtizedben indult valódi fejlődésnek ez az üzletág.

Távol a város zajától, de mégis könnyen elérhető helyen, Budapesttől mindössze 75 km-re, a Várgesztesi Villaparkban önálló, teljesen felszerelt házban kóstolhat bele a vidéki kikapcsolódás élményébe. A Vértes hegyvonulatai között, idilli falvak ölelésében, a műemlékekben gazdag Majk és Tata szomszédságában, a fedett élményfürdő mellett a lovaglás, az erdei barangolás, vagy éppen a kiadós séták és látnivalók teszik teljessé a pihenést. Szilveszter idején az évbúcsúztatást a forralt bor illata, az esti zenés kavalkád az ételek gazdag választéka édesíti meg.

Várgesztesi villapark

A Magyar Turizmus Zrt. például a Kulturális Turizmus Éve alkalmából idén már többször hangoztatta, hogy a gazdasági válság hatása az utazási szokások megváltozásában is tetten érthető. A szabadidős turizmusban általános tendencia, hogy népszerűbbé válnak a közeli desztinációk és a belföldi utazások. A jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással jellemezhető desztinációk versenyelőnybe kerülnek, és ez régiónként érezteti is hatását.

A népszerű wellness-hétvégék, és a remek szabadidős tevékenységeket kínáló szállodák mellett egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett „családias” vendéglátás is, a falusi turizmus, a nagyüzemi vendéglátással szemben kialakult emberközpontú szolgáltatásforma. Ez egyáltalán nem új keletű történet, már az 1930-as években divatos volt, hogy a városi ember gazdálkodó családoknál vendégeskedett.  A háború után ez a trend némileg visszaszorult (érthető okokból), de az 1980-as évek végén egyre több helyen, főleg ismert üdülőhelyek környezetében újra belevágtak a helyi családok a vendégfogadás üzletébe. Természetesen ez a "Zimmer Frei" lázat is jelentette a Balaton, illetve más felkapott helyek környékén, de a falusi turizmus is egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt évtizedben, ahol nem a gyors haszonszerzés, hanem a vidéki idill, a hagyományőrzés szépsége mozgatta a vállalkozásokat, és megindult a falvakban rejlő kincsek, a helyi értékek turisztikai célú kihasználása. Ráadásul ismét találkozott a városi és a vidéki ember, egymást segítve, kiegészítve.

Ez az utópia a gazdasági válságban még nagyobb szerepet kapott, a magyar ember ugyanis belföldi utazásra kényszerült, és végre lehetősége nyílik megismerni saját hazáját, amelyről eddig talán nem is tudott semmit. Emellett szintén fontos tényező lett a családok számára a szabadon használható, magán-jellegű szállás is, hiszen a turisták legnagyobb szabadságát ez a rendszer biztosítja, itt kell legkevésbé alkalmazkodnia másokhoz, és a gyerekekkel való nyaralás is sokkal egyszerűbb egy magánházban, mint egy szállodában. Az otthon érzete, és a nyugalom is adott, ráadásul nem zavarják meg a nyugalmat más vendégek, és erre sokaknak igényük van – főleg ha már nyaraltak főszezonban egy balatoni szállodában.

A KSH adatai szerint 2009. január-szeptemberben a kereskedelmi szálláshelyeken 5,6 millió vendég összesen 14,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,7 éjszaka volt. Az előzetes adatok alapján a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8,4%-kal csökkent 2008 azonos időszakához képest, ugyanakkor 2008 szeptemberében a külföldi vendégforgalom már csökkenést, a belföldi viszont még kismértékű növekedést mutatott. Arról egyelőre nincsenek számok, hogy idén hogy zárul az év, de egyre több utazásszervező esküszik arra, hogy a falusi turizmus, a belföldi pihenés lesz a következő évek meghatározó irányzata.

Várgesztesi villapark

A falusi turizmus egyik szakoldala szerint a magyar falvak turizmusának dinamikus fejlődésére jellemző. hogy az ország 3300 településének mintegy 1500 falujában található már több mint 7000 magánszálláshely. A falusi szállásadók munkáját a helyi-, a regionális egyesületek és az önkormányzatok segítik. A vendégházak címei a katalógusokban megtalálhatók, illetve a vidéki lehetőségekről az országos Tourinform hálózatnál és a regionális egyesületeknél, valamint a magánszállások közvetítésére szakosodott irodáknál, vagy az interneten lehet érdeklődni, s hála a technika rohamos fejlődésének: on-line szállást foglalni. Mindemellett a családi szállások, kiadó házak, vagy nyaralóparkok népszerűsége is egyre nő, mivel ezek általában olyan környezetben találhatóak, ahol mindenki talál kedvére való kikapcsolódási formát, legyen az kirándulás, városnézés, fürdőzés, túrázás, vadászat, horgászat, kulturális esemény, fesztiválozás.

A vidéki idill tehát ismét új jelentést kapott, és remélhetőleg a következő években ez a tendencia csak erősödni fog. Magyarországot ugyanis látni kell! Főleg, ha benne élünk.

-NB-

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.