Sajnos csak vasárnap tudtuk nyakunkba venni a várost, de így is határozott tervekkel...
Sajnos csak vasárnap tudtuk nyakunkba venni a várost, de így is határozott tervekkel szálltunk le a Deák téren a 47-es villamosról. Először a Magyar Nemzeti Bankot szerettük volna megnézni (hiszen a látogatóközpont mellett most magát az épületet is be lehetett járni), a következő cél a Tőzsde-palota volt, majd az Autómentes-nap az Andrássy úton, és ha már ott vagyunk, akkor a felújított Párisi Nagy Áruházat szerettük volna bejárni. Sajnos délután három órára több volt a negatív élményünk, mint a pozitív, amit az sem ellensúlyozott, hogy az utólagos híradások szerint jóval tisztább volt a főváros levegője.
Az MNB látogató központjának bejárata a Bank utcában van, ide a Hercegprímás utcán sétáltunk be és valljuk be őszintén, hogy megdöbbentő volt a bejárat előtt kígyózó sor mérete: az épület túlsó oldalán, mintegy 150 méterre a bejárattól tudtunk beállni a végére. Szerencsére a helyzet nem volt annyira elkeserítő, mint elsőre látszott. Húszpercenként engedtek be egyszerre 80-90 embert, így egy órán belül a már a látogatóközpontban voltunk. Itt a megszokott kiállítás fogadott bennünket a pénzek történetéről, a mai forint kialakulásáról. A gyerekek körében az érme préselés volt a leglátogatottabb attrakció, de sokan játszottak a kamat-szimulátorral és a többi kiállított játékkal is.
Innen szintén húszpercenként indultak vezetett csoportok az egyórás „épületsétára”, ahol megtudhattunk mindent magáról az épületről, majd megnézhettük Simor András elnöki dolgozószobáját is. A séta további részében minden „állomáson” egy kis előadást is kaptunk az MNB feladatairól: a Nagytanácstermben – ahol a Monetáris Tanács ülésezik – dióhéjban elmondták mi a monetáris politika lényege, a Popovics teremben a pénzügyi stabilitásról tudhattunk meg többet, a konferenciaközpontban pedig a pénzforgalomról, a bankkártyákról, a bankjegyekről és azok biztonsági elemeiről meséltek.
Sorban állással együtt nagyjából két és fél óra alatt „kivégeztük” a bankot, és hasonlóan tartalmas programokat várva indultunk a szabadság tér túloldalára, a Tőzsdepalotába.
A Tőzsdepalotából július végén költözött ki a Magyar Televízió, és az épülettel azóta gyakorlatilag semmi nem történt. Ahogy a programajánlóban szerepelt „…eddig csak a televízió munkatársai, vendégei, illetve forradalmárok látogatták az épületet, most bárki részt vehet a csoportos túrákon, (...) Érdemes kipróbálni a folyton mozgó páternosztert, és bekukkantani a kupolával fedett aulába, míg az épületből irodaház nem lesz..” Irodaház nem lett belőle a hét végére sem, azonban sem csoportos túrák nem indultak, és a folyton mozgó páternosztert sem lehetett kipróbálni. Az épületbe belépve egy hosztesz világosította fel az érkezőket, hogy nyugodtan körbesétálhatnak, és valahol az épületben van egy kollégája, aki készségesen válaszol a kérdésekre. Persze nem lehetett az egész épületet bejárni. Az üvegkupolás aulából be lehetett kukkantani egy leharcolt díszteremféleségbe, ahol a falat MTV és M2 logók díszítették, valamint egy füstszagú folyosón keresztül bejuthattunk az egykori híradó lecsupaszított stúdiójába is. De a „túra” ennyiben ki is merült, látnivaló pedig nem igazán volt…
Innen délután 2 óra körül kissé csalódottan indultunk az Andrássy út irányába.
Negyed három körül értünk a Bajcsy-Andrássy sarokra, és csodálkozva néztük a teljesen kihalt sugárutat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kicsit nagyobb felfordulásra számítottunk. Először a Nagy Áruházat vettük célba, itt viszont szomorúan konstatáltuk a kiírást, hogy már minden vezetett csoport betelt. Kicsit arrébb hiába kerestük például a hajtánypályát és a Gyermekvasút C50-es mozdonyát a Nagymező utcánál, nyoma sem volt, mint ahogy az Oktogonig semmi nem másnak sem. Itt egy két lacipecsenyés és árus még dolgozott, és a Hősök tere felé látszott némi „élet”. Azonban itt is csalódnunk kellett, ugyanis a Kodály köröndnél már bontották a színpadot, a BKV standjai zárva voltak, és az autómentes napból csak a kiállított hibrid autókat nézhettük volna meg, ha az itt lézengő tömeg – más látványosság híján – nem mind ugyanarra lett volna kíváncsi. Volt még egy biciklis ügyességi pálya kifejezetten gyerekeknek, néhány jógázó az út szélén, papagájos jósasszony, és a még két nagy tömött sátor, amit az ELMÜ és a MÁV Start üzemeltetett.
Szomorúan vettük tudomásul, hogy a budapesti Autómenetes Nap rendezvényeiből vasárnap délután három órára már csak az autómentes Andrássy út maradt, így a 105-ös buszra felszállva elindultunk hazafelé. Az idei tapasztalatokkal felvértezve jövőre inkább a Nemzeti Táncszínház, vagy a kőbányai sörgyárak pincerendszere felé vesszük az irányt, hátha nagyobb szerencsével járunk.
-USZ-
Ha Ön is részt vett valamelyik hétvégi rendezvényen, írja le tapasztalatai a hozzászólásokban, vagy a travelline@travelline.hu e-mail címre, hogy közzé tehessük miért érdemes sorba állni a következő alkalommal!
Első menet – MNB
Az MNB látogató központjának bejárata a Bank utcában van, ide a Hercegprímás utcán sétáltunk be és valljuk be őszintén, hogy megdöbbentő volt a bejárat előtt kígyózó sor mérete: az épület túlsó oldalán, mintegy 150 méterre a bejárattól tudtunk beállni a végére. Szerencsére a helyzet nem volt annyira elkeserítő, mint elsőre látszott. Húszpercenként engedtek be egyszerre 80-90 embert, így egy órán belül a már a látogatóközpontban voltunk. Itt a megszokott kiállítás fogadott bennünket a pénzek történetéről, a mai forint kialakulásáról. A gyerekek körében az érme préselés volt a leglátogatottabb attrakció, de sokan játszottak a kamat-szimulátorral és a többi kiállított játékkal is.
Innen szintén húszpercenként indultak vezetett csoportok az egyórás „épületsétára”, ahol megtudhattunk mindent magáról az épületről, majd megnézhettük Simor András elnöki dolgozószobáját is. A séta további részében minden „állomáson” egy kis előadást is kaptunk az MNB feladatairól: a Nagytanácstermben – ahol a Monetáris Tanács ülésezik – dióhéjban elmondták mi a monetáris politika lényege, a Popovics teremben a pénzügyi stabilitásról tudhattunk meg többet, a konferenciaközpontban pedig a pénzforgalomról, a bankkártyákról, a bankjegyekről és azok biztonsági elemeiről meséltek.
Sorban állással együtt nagyjából két és fél óra alatt „kivégeztük” a bankot, és hasonlóan tartalmas programokat várva indultunk a szabadság tér túloldalára, a Tőzsdepalotába.
Második menet –Tőzsdepalota
A Tőzsdepalotából július végén költözött ki a Magyar Televízió, és az épülettel azóta gyakorlatilag semmi nem történt. Ahogy a programajánlóban szerepelt „…eddig csak a televízió munkatársai, vendégei, illetve forradalmárok látogatták az épületet, most bárki részt vehet a csoportos túrákon, (...) Érdemes kipróbálni a folyton mozgó páternosztert, és bekukkantani a kupolával fedett aulába, míg az épületből irodaház nem lesz..” Irodaház nem lett belőle a hét végére sem, azonban sem csoportos túrák nem indultak, és a folyton mozgó páternosztert sem lehetett kipróbálni. Az épületbe belépve egy hosztesz világosította fel az érkezőket, hogy nyugodtan körbesétálhatnak, és valahol az épületben van egy kollégája, aki készségesen válaszol a kérdésekre. Persze nem lehetett az egész épületet bejárni. Az üvegkupolás aulából be lehetett kukkantani egy leharcolt díszteremféleségbe, ahol a falat MTV és M2 logók díszítették, valamint egy füstszagú folyosón keresztül bejuthattunk az egykori híradó lecsupaszított stúdiójába is. De a „túra” ennyiben ki is merült, látnivaló pedig nem igazán volt…
Innen délután 2 óra körül kissé csalódottan indultunk az Andrássy út irányába.
Harmadik menet – Andrássy út és a Párisi Nagy Áruház
Negyed három körül értünk a Bajcsy-Andrássy sarokra, és csodálkozva néztük a teljesen kihalt sugárutat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kicsit nagyobb felfordulásra számítottunk. Először a Nagy Áruházat vettük célba, itt viszont szomorúan konstatáltuk a kiírást, hogy már minden vezetett csoport betelt. Kicsit arrébb hiába kerestük például a hajtánypályát és a Gyermekvasút C50-es mozdonyát a Nagymező utcánál, nyoma sem volt, mint ahogy az Oktogonig semmi nem másnak sem. Itt egy két lacipecsenyés és árus még dolgozott, és a Hősök tere felé látszott némi „élet”. Azonban itt is csalódnunk kellett, ugyanis a Kodály köröndnél már bontották a színpadot, a BKV standjai zárva voltak, és az autómentes napból csak a kiállított hibrid autókat nézhettük volna meg, ha az itt lézengő tömeg – más látványosság híján – nem mind ugyanarra lett volna kíváncsi. Volt még egy biciklis ügyességi pálya kifejezetten gyerekeknek, néhány jógázó az út szélén, papagájos jósasszony, és a még két nagy tömött sátor, amit az ELMÜ és a MÁV Start üzemeltetett.
Szomorúan vettük tudomásul, hogy a budapesti Autómenetes Nap rendezvényeiből vasárnap délután három órára már csak az autómentes Andrássy út maradt, így a 105-ös buszra felszállva elindultunk hazafelé. Az idei tapasztalatokkal felvértezve jövőre inkább a Nemzeti Táncszínház, vagy a kőbányai sörgyárak pincerendszere felé vesszük az irányt, hátha nagyobb szerencsével járunk.
-USZ-
Ha Ön is részt vett valamelyik hétvégi rendezvényen, írja le tapasztalatai a hozzászólásokban, vagy a travelline@travelline.hu e-mail címre, hogy közzé tehessük miért érdemes sorba állni a következő alkalommal!
Plázs
travelline.hu
2008. szeptember. 18. 08:32
Szabadlábon Magyarországon - új útifilm-sorozat
Plázs
travelline.hu
2009. február. 21. 10:37
Egész évben kultúrális ízelítő Magyarországról
Plázs
travelline.hu
2008. október. 03. 10:25
Alföldi kultúra dömping - őszi programajánló
Plázs
travelline.hu
2008. december. 15. 08:41
Kultúrális események lehetnek jó csalik
Plázs
travelline.hu
2008. június. 17. 15:01