Nyolc tévhit a vérszívókról
A kullancsok és a szúnyogok nem csak nyári esténket vagy erdei túránkat ronthatják el: a vérszívóink közül ők jelentik a legkomolyabb betegségforrást. Az általuk terjesztett számos betegség közül csak egy előzhető meg védőoltással. Hogyan kerüljük el a csípéseket? Tények és tévhitek.
1. A kullancsok a bőrbe fúródva azonnal fertőznek. A bőrbe jutott kullancs eltávolítására több óránk is van. A csípés utáni első órában az állat vért szív ugyan, de a fertőzésveszély ekkor még elenyésző. A kockázat 4-6 óra után nő meg ugrásszerűen: ha a kullancs fertőzött, a nyálmirigyeiben lévő kórokozók már megindulnak, az állat fertőzött nyálával az áldozat érrendszerébe jutnak.
2. A kullancsok a fákról ugranak áldozatukra, tehát a kalap védelmet nyújt ellenük. A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok többsége a fűszálak- és a bokrokon várakoznak, legfeljebb 1-1,5 méter magasságban. A karimás kalap tehát valóban megállítja és csapdába ejti a ráhulló kullancsokat, de csak a gyerekeknek segít (őket a fejükön éri leggyakrabban csípés).
3. Ha jól felöltözünk, nem fér hozzánk a kullancs. A kullancsok kerülik a fényt, ezért a napozókra kevésbé veszélyesek. A jó idő, a napsütés az egyik leghatásosabb természetes védelem. A bő szabású ruha alatt nemcsak észrevétlenül megbújhat az állat, de árnyékba is húzódhat, amit kifejezetten szeret. Ha nincs jó idő, és talpig beöltözve kirándulunk, próbáljunk meg sűrű szövésű ruhát felvenni. A legmegbízhatóbb védekezési módszert azonban így is a testre permetezhető riasztószerek nyújtják, ezek között ma már mindenki talál egyedi igényeinek megfelelőt.
4. A B-vitaminok elriasztják a rovarokat. A vitaminok valóban ellenállóbbá teszik a szervezetet a betegségekkel szemben, de a vérszívókra egyáltalán nem hatnak. A tévhit szerint a B-vitamin szedése során a bőr párolgásával erős szag távozik, ami elriasztja a kullancsokat, ezért sokan kezdenek vitaminkúrába kirándulások, nyaralások előtt.
5. Vigyázni kell, nehogy bennmaradjon a kullancs feje. A kórokozók java az állat bélrendszerében és nyálmirigyeiben található, tehát a béltartalma, a nyála az, ami valójában fertőz. Ha a vérszívónak csak a „feje”, azaz a szipókája marad a bőrünkben, a szervezet hamarosan ki is löki azt.
6. A kullancs eltávolításának legbiztosabb módszere, ha zsíros krémmel kenjük be a vérszívót. Tévednek, akik azt hiszik, hogy ettől a kullancs hamarosan magától, fertőzésveszély mentesen kilökődik a bőrből. Ilyenkor a vérszívó nem kap levegőt és fuldokolni kezd, aminek hatására belénköklendezi a kórokozókat tartalmazó nyálát. A kifejlett kullancs eltávolításának egyik legbiztosabb módszere a gyógyszertárakban, állatpatikákban és a benzinkutakon is kapható kullancs-eltávolító kanál.
7. A Lyme-kór könnyen észrevehető, gyógyulás után immunissá válunk. A Lyme-kór hetekig-hónapokig, akár évekig is lappanghat a szervezetben, ráadásul könnyen ki is újulhat. A betegség nagyon alattomos, védőoltás sem létezik ellene, ezért nagyon fontos, hogy hamar észleljük a tüneteket.
Nagy Katalin bőrgyógyász szerint a kór gyakran jár fáradtságérzéssel, hidegrázással, lázzal, fejfájással, de szintén ezt a betegséget jelezheti, ha tarkómerevséget, izom- és ízületi fájdalmakat érzünk. Fertőzés esetén a csípés körül alakulnak ki a foltok, gyűrűk, vagy vándorfoltokat találunk a testünkön. A Lyme-kórt minden ötödik kullancs hordozhatja. Ha a betegséget időben észreveszik, antibiotikumos kezeléssel gyógyítható ugyan, de ez nem jelent védelmet az ismételt fertőzés ellen.
8. Hidegben és tábortűz mellett nem csípnek a szúnyogok. A vérszívók mindkét esetben támadnak, ezért akkor is figyelni kell a védekezésre, ha már lehűlt az idő. Noha leggyakrabban vízpartok közelében találkozhatunk velük, olyannyira jól bírják a hideget, hogy még a sarkvidékek zordabb területein is képesek megélni. A klímaváltozás miatt az elmúlt években a melegkedvelő vérszívó fajok egyedszáma is megugrott, egyre szélesebb körben terjesztik az általuk hordozott betegségeket.