MTI

Jelentősen megkönnyítené a katasztrófa okainak vizsgálatát, ha előkerülne a repülőgép fekete doboza. De könnyen lehet, hogy a szerkezetet soha nem találják meg, mivel az óceán az érintett részen legalább négyezer méter mély.

A tragédia lehetséges okai

Villámcsapás
Ezt a lehetséges verziót az Air France szóvivője közölte a sajtóval a repülőgép eltűnésének napján. Annyi bizonyos, hogy nagyjából hét órával a felszállás után az Air France pilótái jelezték, sűrű zivatarfelhő van előttük, amely egy - az egyenlítői égövben rendszeresen előforduló - erőteljes zivatar része. Az Air France sajtóközleménye szerint a gép párizsi idő szerint 03:14-kor automata hibaüzenetet küldött, amely rövidzárlatról számolt be. Ekkor érhette a gépet villámcsapás, ami tönkretehette az elektronikus berendezések egy részét. Ezt támasztja alá az a szintén az Air France-tól származó információ is, miszerint a repülőgép megfelelő műszere, amely automatikusan továbbít adatokat a földi állomásoknak, jelezte, hogy gond van a gép elektromos rendszerével, valamint a nyomáskiegyenlítő rendszerrel. Az utóbbi húsz évben egyébként három légi katasztrófa magyarázataként merült fel a villámcsapás. 2006-ban a Pulkovo orosz légitársaság egy Tupoljev-154 típusú gépe zuhant le, miután viharba került Ukrajna felett. A balesetben 170 ember meghalt. Gyaníthatóan ugyancsak villámcsapás okozta a nigériai Bellview légitársaság Boeing 737-es típusú gépének lezuhanását. A repülőgép 117 emberrel a fedélzetén csapódott a földnek Lagosban, nem sokkal a felszállás után 2005-ben. 2000 nyarán pedig a közép-kínai Vuhan (Wuhan) felett zuhant le egy utasszállító gép, amely felrobbant a levegőben, miután ereszkedés közben belecsapott egy villám.

Mindezek ellenére a szakértők többsége azt állítja: a villámlástól önmagában általában nem zuhan le egy korszerű repülőgép. Az sem valószínű, hogy a kerozin villámcsapás hatására felrobbanjon, ez ugyanis nagyon ritka. A repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket - amelyek kisebb magasságon repülnek - ennél is gyakrabban, évente egyszer. 

A tragédia további lehetséges okairól a hvg.hu cikkéből tudhat meg többet.