A gép maradványai - fémrészek és más anyagból készült...
A gép maradványai - fémrészek és más anyagból készült darabok - öt kilométer hosszan terülnek el a vízen a Brazíliához tartozó Fernando de Noronha szigetcsoporttól több száz kilométerre. A brazil védelmi miniszter bejelentése előtt néhány órával a dél-amerikai ország hatóságai közölték: fémdarabokat, egy repülőgépülést és kerozinnyomokat láttak a vízen a brazil partoktól 650 kilométerre északkeletre.
A roncsdarabokat 24 órával a gép eltűnése után, ahhoz a területhez közel fedezték fel, ahol még utoljára kapcsolatba tudtak lépni az AF-447-es járattal. A repülőgép felkutatására a francia haditengerészeti erőknek az Atlanti-óceán térségébe küldött három felderítő gépéhez csatlakozik egy Awacs típusú felderítőgép is, de brazil, amerikai és spanyol repülőgépek és hajók részt vesznek keresésben. A térségbe irányították a két tengeralattjáró robottal felszerelt Pourquoi Pas nevű kutatóhajót is, amely elvileg hatezer méteres mélységig be tudja azonosítani a repülőgép két "fekete dobozát". Ezek a katasztrófát követően egy hónapig bocsátanak ki jelzéseket. A kutatási területen francia források szerint átlagosan 4700 méter mély a tenger.
A roncsdarabok feltételezett helyéről először egy brazil pilóta adott hírt, aki narancssárga fényeket látott a horizonton nagyjából azon az útvonalon, amelyen a párizsi járat közlekedett. A TAM brazil légitársaság pilótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének időpontjával.
A francia hadsereg vezérkara szerint "nincs kétség", az Air France A330 Airbusének roncsait találták meg az Atlanti-óceánban. Mindazonáltal Christophe Prazuck vezérkari tiszt szerdán úgy vélekedett, hogy még szükség lesz a katasztrófa hivatalos megerősítésére. Mint elmondta, az Atlantique 2 francia haditengerészeti járőrgép az elmúlt órákban szintén átrepült ama tengeri zóna felett, ahol a brazil légierő kedden megtalálta a 228 utassal a fedélzetén eltűnt Airbus roncsait. Nelson Jobim brazil védelmi miniszter már ekkor úgy nyilatkozott, hogy minden kétséget kizáróan a szerencsétlenül járt francia gép maradványaira bukkantak. A szerdai nap folyamán érkezik a térségbe egy francia AWACS felderítő radarrepülőgép, amely feltérképezi a szétszóródott roncsokat, megpróbálja pontosan meghatározni a baleset helyszínét, és elősegíteni a gép "fekete dobozának" megtalálását - tette hozzá Prazuck kapitány.
Az Air France légitársaság kedden közölte a járat utasainak az állampolgárságát, köztük a négy magyarét is. A gépen 31 ország polgárai utaztak. A 12 fős légi személyzet egy brazil tagját leszámítva mind francia állampolgár volt. A gépet az 58 éves kapitány irányította, aki 1988 óta volt a francia légitársaságnál. Az Airbus A330/A340 típusokra kapott kiképzést 2007 februárjában. Tizenegyezer órát repült, ebből 1700-at a A330/A340-es típuson. A két másodpilóta 37 és 32 éves volt. 1999-ben, illetve 2004-ben került a légitársasághoz. Egyikük hatezer órát repült, ebből 2 ezer 600-at az A330/A340-es típuson. Társa háromezer órát repült, amiből 800 órát az A330/A340-es típuson.
A budapesti Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének rektori tanácsa kedd délután közölte az MTI-vel, hogy munkatársuk, Szarvas Rita konduktor utazott az eltűnt repülőgépen, aki brazíliai kiküldetéséből volt hazatérőben.
Bajnai Gordon miniszterelnök részvéttáviratban fejezte ki együttérzésesét Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnöknek az Atlanti-óceánba zuhant Air France repülőgép katasztrófája miatt.
A francia nemzetgyűlés nevében Francois Fillon miniszterelnök szolidaritását és együttérzését fejezte ki azokkal, akik az Air France szerencsétlenül járt gépén utazókat gyászolják. A képviselők és a szenátus tagjai egyperces néma vigyázzállással tisztelegtek a 228 áldozat emléke előtt.
A katasztrófa okáról továbbra is csak elméletek vannak. Önmagában a villámlás és a turbulencia ritkán okoz repülőszerencsétlenséget; e két körülményen kívül további tényezők egyidejű összjátéka vezethetett a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia utasszállító repülőgép hétfői eltűnéséhez - mondták el szakértők.
A repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat, mint amilyen az Air France feltételezhetően szerencsétlenül járt gépe is volt, átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket - amelyek kisebb magasságon repülnek - ennél is gyakrabban, évente egyszer.
Az elmúlt napok eseményeiről készült fotógalériát megtekintheti bármelyik képre kattintva.
MTI