21. századi nő: gyerekkel vagy anélkül?
A 19. században bolondnak, de legalábbis sajnálatraméltónak, a 20. században természetellenesnek tartották, ha valaki nem akart gyereket. Napjainkban már elfogadott életformának, tudatos döntésnek tekinthető a gyermektelenség, s ezt a tényt a csökkenő születésszámok is jól jelzik. Az anyaság intézménye is megváltozott: az ösztönöket egyre inkább a teljesítménykényszer és a maximalizmus veszi át.
A rendszerváltás a nők, s így persze az anyák helyzetében is alapvető változásokat hozott. Az a nő, aki ma megpróbál megfelelni az egzisztenciális kihívásoknak, szinte automatikusan kitolja a gyerekvállalás idejét a negyvenes éveire. Az is meghatározó lehet, ha a családban a nő az, aki jobban keres, vagy éppen ő az egyetlen kereső. Ilyenkor az anyagiak dönthetik el, mikor érkezhet az utód. De egyre többen vannak olyanok is, akik az „erre a világra nem szülök gyereket” mondattal zárkóznak el az anyaságukat firtató kérdés elől.
"Egyre erősödő rétegről van szó, akiknél sokszor még a természetes ösztönműködés sem tudja felülírni az elhatározásukat – különösen, ha a férj is hasonló véleményen van. Ez a hozzáállás főleg a nagyvárosban élőket jellemzi, vidéken még jobban élnek a hagyományok, és a női lét alapvető szerepei is jobbára megmaradtak" – osztja meg tapasztalatait Tari Annamária pszichológus.
A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.