"A klasszikus közgazdaságtan szerint a pénzpiaci árfolyamok olyan emberek racionális döntéseitől függően alakulnak, akik hozzáférnek valamennyi rendelkezésre álló információhoz, valójában azonban ez szinte teljes egészében hamis nézet, mivel ezeket a piacokat is emberek működtetik" - fejtette ki David Tuckett, a londoni University College pszichoanalízis-részlegének kutatója.

Amikor egy ügylet kibontakozik, a beruházók kezdetben vonakodnak attól, hogy ismeretlen terepre lépjenek. Csak akkor "mozdulnak rá", amikor úgy tűnik számukra, hogy szomszédaik vagy más befektetők meggazdagodnak egy adott részvény vásárlása révén, és ekkor ők is csatlakoznak hozzájuk.

A nyereség aztán növeli lelkesedésüket, és táplálja abbeli meggyőződésüket, hogy jó úton haladnak a könnyű pénzkereséshez. Ilyenkor, amikor elsodorja a lendület, sok beruházó már nem képes észrevenni az első arra utaló jeleket, hogy a helyzet hamarosan visszájára fordul.

Így amikor a széljárás megfordul, először azt feltételezik, hogy csak múló jelenségről van szó és részvényük árfolyama hamarosan ismét emelkedni fog. Amikor azonban az tovább csökken, a tagadás félelemnek, majd a pániknak adja át helyét - mutatott rá Tuckett.

John Coates, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a Goldman Sachs és a Deutsche Bank volt New York-i alkusza kísérlettel mutatta be, hogy a tőzsdei árfolyamok hullámzását a testhormonok is befolyásolják.

Coates az internetbuborék idején figyelte meg, hogy a brókerek "az őrület jeleit mutatják", nevezetesen mindenhatónak képzelik magukat, rendkívüli szellemi aktivitást mutatnak és csak kevés alvásra van szükségük.

Joe Hervertnek, a cambridge-i agyrehabilitációs központ kutatójának társaságában Coates naponta kétszer nyálmintát vett a londoni City egy brókercégének 17 alkuszától, hogy megmérje két hormon koncentrációját.

Megállapították, hogy amikor az árfolyamok emelkedtek, nőtt a férfiaknál az agresszivitást növelő tesztoszteronhormon szintje. Amikor viszont az árfolyamok csökkentek, akkor a kortizonhormon szintje nőtt, ami a stresszhelyzeteken való túljutáshoz fontos.
A tesztoszteron növeli az önbizalmat, vagyis a kockázatvállalásra való készséget. Állatkísérletek szerint azonban nagy adagokban, ha hosszú időn át alkalmazzák, az ítélőképességet is megzavarhatja.

A kortizon a maga részéről kezdetben jótékony hatással járhat, javítja a kedélyt, de ha két héten át nagy adagokban hat, éppen ellenkező eredményt válthat ki, aláássa az önbizalmat és növelheti a kockázattól való félelmet - állítja Coates.

A kísérletből a kutató azt a következtetést vonta le, hogy ha a tőzsdei termekben több nő vagy több idősebb férfi dolgozna, a döntéseket valószínűleg nyugodtabban és hosszabb távra szólóan hoznák meg.