2008. szeptember. 12. 16:45
MTI
Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 12. 16:39
Plázs
Prosztatarák: milyen vizsgálatokra érdemes elmenni?
A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganata. Magyarországon a férfiak körében a harmadik-negyedik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy 4500 friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, s 1400-1600-an veszítik életüket a betegség miatt.
A világon 3 percenként veszíti életét egy férfi ezen alattomosan jelentkező kór miatt, amely sokszor még akkor is tünetmentes, amikor a gerincben, csontokban már ott lapul az áttét. Pedig az idejében felfedezett prosztatarák teljes sikerrel gyógyítható, ezért van jelentősége a szűrővizsgálatoknak és a tájékoztatásnak.
A diagnosztizálás első fázisa a PSA-szint (prosztata-specifikus antigén) megállapítása, amely egy egyszerű vérvétellel elvégezhető, az ultrahangvizsgálat megmutatja a dülmirigy szerkezetét, s az orvos tapintásos vizsgálata sem fájdalmas, legfeljebb kissé kellemetlen. Mivel a daganattal megegyező tüneteket okozhat a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a gyulladásos folyamat is, fontos a szakorvosi szűrővizsgálat elvégeztetése.
Az életkor előrehaladtával növekszik a prosztatarák gyakorisága, így minden ötvenévesnél idősebb férfinak évente el kellene mennie szűrésre, még akkor is, ha nincs panasza. Hatvan év fölött egyébként már nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy férfi a prosztatabetegségek valamelyik válfaját elkerülje.
Az idejében végzett szűrés fontosságát támasztják alá a statisztikák is: míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált rákos esetek 80 százaléka műthető, azaz a daganat nem terjedt a mirigy határain túl, Magyarországon az arány fordított, a betegek 80 százaléka már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor a sebészeti beavatkozás, amely az esetek 90 százalékában tíz éven túli túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba.
Régebben a műtéteknek nagyon komoly szövődményei maradtak vissza (csepegő vizelet, szexuális problémák) ma már azonban olyan kímélő műtéti technikák vannak, hogy ezek a gondok minimálisra csökkenthetők. Ha az operáció már nem járható út, sugárterápiát, gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
A világnap alkalmából szeptember 13-án szűrővizsgálatokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket tartanak a budapesti Városligetben a Magyar Urológusok Társasága szervezésében, amely így kívánja minél szélesebb körben tudatosítani, hogy az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható.
Szeptember 15-ét 2005-ben nyilvánította a prosztata (dülmirigy) napjává az Európai Urológus Társaság. E naphoz kapcsolódva a hónap első felében egész Európában - így Magyarországon is - szakorvosok, egészségügyi intézmények, a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek "szólítják meg" a sajtó nyilvánosságán keresztül a férfiakat, figyelmeztetve őket a prosztatarák korai felismerésének lehetőségeire, a szűrővizsgálatok fontosságára.
A diagnosztizálás első fázisa a PSA-szint (prosztata-specifikus antigén) megállapítása, amely egy egyszerű vérvétellel elvégezhető, az ultrahangvizsgálat megmutatja a dülmirigy szerkezetét, s az orvos tapintásos vizsgálata sem fájdalmas, legfeljebb kissé kellemetlen. Mivel a daganattal megegyező tüneteket okozhat a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a gyulladásos folyamat is, fontos a szakorvosi szűrővizsgálat elvégeztetése.
Az életkor előrehaladtával növekszik a prosztatarák gyakorisága, így minden ötvenévesnél idősebb férfinak évente el kellene mennie szűrésre, még akkor is, ha nincs panasza. Hatvan év fölött egyébként már nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egy férfi a prosztatabetegségek valamelyik válfaját elkerülje.
Az idejében végzett szűrés fontosságát támasztják alá a statisztikák is: míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált rákos esetek 80 százaléka műthető, azaz a daganat nem terjedt a mirigy határain túl, Magyarországon az arány fordított, a betegek 80 százaléka már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor a sebészeti beavatkozás, amely az esetek 90 százalékában tíz éven túli túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba.
Régebben a műtéteknek nagyon komoly szövődményei maradtak vissza (csepegő vizelet, szexuális problémák) ma már azonban olyan kímélő műtéti technikák vannak, hogy ezek a gondok minimálisra csökkenthetők. Ha az operáció már nem járható út, sugárterápiát, gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
A világnap alkalmából szeptember 13-án szűrővizsgálatokat, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális rendezvényeket tartanak a budapesti Városligetben a Magyar Urológusok Társasága szervezésében, amely így kívánja minél szélesebb körben tudatosítani, hogy az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható.
Szeptember 15-ét 2005-ben nyilvánította a prosztata (dülmirigy) napjává az Európai Urológus Társaság. E naphoz kapcsolódva a hónap első felében egész Európában - így Magyarországon is - szakorvosok, egészségügyi intézmények, a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek "szólítják meg" a sajtó nyilvánosságán keresztül a férfiakat, figyelmeztetve őket a prosztatarák korai felismerésének lehetőségeire, a szűrővizsgálatok fontosságára.
Plázs
MTI
2008. február. 12. 19:39
Mi áll a prosztatarák hátterében?
Plázs
MTI
2008. június. 25. 12:15
Prosztatarák: csak a sugárterápia biztos?
Plázs
MTI
2008. június. 11. 14:25