2008. június. 11. 09:00 Medipress Utolsó frissítés: 2008. június. 10. 22:50 Plázs

Nem matematikai szabályok szerint működik a belső óránk

Az emberi belső óra körülbelül 24 órás ciklusokban működik, ám pontossága nem hasonlítható egy karóra precizitásához. Normálisan a nap fényével szinkronizáltan működik, tehát szükséges, hogy a retina (a szem ideghártyája) sejtjeit világosság érje.

Egy frissen készült kutatás során a megvilágítás hatására bekövetkező változásokat elemezték a „belső óra”, azaz a cirkadián ritmus alakulásában. Ismert, hogy a természetes fény rövid hullámhosszú sugarakat tartalmaz, hatása a biológiai órára rendkívül fontos. Az ettől eltérő hullámhosszú (azaz más színű) sugarakkal történő "találkozás" hosszabb idő alatt vagy nagyobb dózisban ér el ugyanilyen hatást.

A kutatók tíz vizsgálati alanyt három különböző kísérleti körülmények között figyeltek meg. Az egyik csoportban a bal szemet egységnyi kék színű fénnyel, a jobb szemet zölddel, a másik csoportban a bal szemet egységnyi zöld fénnyel, a jobbat kékkel, a harmadik csoportban pedig mindkét szemet fél egységnyi zöld és fél egységnyi kék fénnyel világították meg. Az első két csoportban nem volt eltérés, de a harmadik állapotban, azonos fénymennyiség, de kombinált expozíció mellett jelentős mértékben csökkent a melatoninszint. (A melatonin egy hormon, melynek koncentrációja alapján mérhető a cirkadián ritmus alakulása.)

A melatoninszint kóros csökkenése felborítja a cirkadián ritmust. A melatonin a szervezet által éjszaka, sötétben termelt anyag, hiánya rosszindulatú daganatok kialakulásához, alvászavarokhoz, figyelemszóródáshoz, immunhiányos állapotok kialakulásához vezet.

A különböző hullámhosszú fények együttesen kevésbé hatnak a cirkadián ritmus szabályozásában, mint az egyes sugarak önmagukban. Erre a látszólagos ellentmondásra az a magyarázat, hogy a retina sejtjei a színérzékelésért is felelősek, s a cirkadián rendszernek is továbbítják a jelet. Ennek következményeként belső óránk képes  különbséget tenni az egyes színek között.   

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.