Megfejtették a halálos vírusok rejtélyét
Amerikai biológusok lerántották a leplet néhány halálos vírus – a dengue-láz, nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz és a járványos agyhártyagyulladás – titkáról a Science című lap legutóbbi számában.
„Úgy gondolom, most mutattuk be a legrészletesebben, hogyan is válik fertőzőképessé egy vírus” – hangsúlyozta a közlemény szerzője, Michael Rossman, az indianai Purdue Egyetem munkatársa.
A kutató és munkatársai részletesen feltárták, hogy milyen változásokon megy át a dengue-vírus, miközben a megfertőzött sejt külső részéből annak belső részébe vándorol. Felfedezéseik azonban érvényesek az úgynevezett flavivírusok családjába tartozó összes vírusra, amelyeket főképp szúnyogok és kullancsok terjesztenek.
A kutatók felfedezték, hogy a vírus génállományát burkoló burok jelentős változásokon megy keresztül, és ennek köszönhető, hogy a vírus a sejthártyával összeolvadni képes. Ezután azonban strukturális változás következik be a burokban (már a megfertőzött sejten belül), aminek köszönhetően a vírus további sejteket képes megfertőzni.
„Olyan ez, mintha kilöknék egy kismadarat a fészekből, és az azonnal képes lenne repülni” – magyarázta a szakember. A szóban forgó alaki változás akkor következik be, amikor a vírus kevésbé savas kémhatású közegbe kerül.
A savas kémhatásban bekövetkező változás fontosságát eddig is ismerték a kutatók, azonban a vírus érésében játszott szerepe mindezidáig nem volt teljesen világos. A felfedezés segíthet a például a dengue elleni harcban, ez a betegség mintegy 50 millió embert érint évente, és 24 ezer életet követel világszerte. A dengue-láz ellen egyelőre nincs védőoltás.