Az amalgámtöméseket már több mint száz éve alkalmazzák a fogorvoslásban. A tömés maga többfajta fém ötvözetéből, köztük mérgező higanyból készül. Emiatt sokáig úgy gondolták, az ilyen töméseknek súlyos egészségkárosító hatásuk lehet az idő során belőlük kioldódó higany miatt.

A mostani vizsgálat során a kutatók több mint 500, 8 és 12 éves gyermek állapotát kísérték figyelemmel. A gyermekek felénél amalgámtömést, a többieknél a mostanában népszerű gyanta alapú fehértömést alkalmazták. A tömések beültetését követő hét évben a két csoport között semmiféle különbség nem mutatkozott, azaz egyik csoportnál sem emelkedett a neurológiai zavarok (kézremegés, hallás illetve látászavar, koordinációs problémák) előfordulásának aránya.

A kísérletet a Lisszaboni Egyetem neurológusa, Martin Lauterbach vezette. "Eredményeink szerint az amalgámtömések semmiféle fejlődési vagy idegrendszeri rendellenességet nem okoznak a fejlődésben lévő szervezetnek" - nyilatkozta Lauterbach doktor.

A higanytartalmú tömések ennek ellenére még mindig kétes hírnévnek örvendenek. Az Egyesült Államok egészségügyi szervezetei további kutatásokat szeretnének indítani a még megmagyarázatlan kérdések tisztázására, például hogy milyen hatással lehet egy születendő gyermekre, ha édesanyjának amalgámtömése van.

Bizonyos egészségügyi szervezetek szerint az amalgámtöméseket egyszerűen be kéne tiltani, mert elavultak és veszélyesek. Az Amerikai Fogorvosok Szövetségének (ADA) nyilatkozata szerint ugyanakkor az erős és tartós amalgámtömés még mindig az egyetlen és legjobb megoldás a hátsó nagyőrlők szuvasodásának kezelésében.

Az új tömőanyagok bevezetése óta Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre kevesebben kérik az amalgámtömést. Az USA-ban az utóbbi években a fogászati töméseknek csak egyharmadát végezték amalgámmal.