Finnországban, bizonyos esetekben, egyedi vizsgálat után a közgyógyellátás keretén belül anyagilag támogatják a túlsúlyos emberek testsúlyának csökkentését. Pontosan kiszámították, hogy az országos egészségpénztárnak mibe kerül az elhízás következtében kialakuló betegségek kezelése, s a döntéshozók úgy gondolták, hogy ha a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, akkor a társadalom anyagilag is jobban jár.

A pénzt természetesen nem a súlyukból leadó finn polgárok kapják kézhez. Rehabilitációs kezelésen vehetnek részt állami támogatással, s a korszerű módszereket alkalmazó fogyókúra végére átlagosan négy kilóval válnak könnyebbé.

© Benkő Imre

Szakemberek szerint ez a súlykülönbség sok esetben elég ahhoz, hogy sikerüljön megelőzni a felnőttkori cukorbetegség kialakulását, s ez már önmagában jelentős tehertől mentesíti az egészségbiztosítást. (Sőt, állítólag már azért is megéri finanszírozni a fogyókúrát, ha annak eredményeként csupán néhány évvel sikerül eltolni a betegség kialakulását.)

A finn egészségügy évente 800 ezer eurót költ az elhízással küszködők rehabilitációjára, ez csupán töredéke annak a kiadásnak, ami az elhízás következtében jelentkezik. Számítások szerint ugyanis a problémák következtében összességében 260 millió euróval rövidül meg a finn társadalom. Egyes kutatók azt állítják, hogy az elhízás jóval többe kerül, mint amennyit a dohányzás káros következményei miatt kell elkölteni.

Az elhízás okozta betegségek kezelésére ma Finnországban mintegy 1200 kórházi ágyat kell fenntartani, a kiesett munkanapok száma körülbelül 340 ezer évente.

Az egészségügy tavaly 188 millió eurót költött az elhízás okozta problémák kezelésére, a teljes egészségügyi költségvetés 1,7 százalékát. Ugyanebben az időszakban 75 millió eurót fordítottak az elhízás miatti hiányzások, szabadnapok, betegszabadságok finanszírozására, ami a szociális kiadások 1,8 százalékát jelentette.

Az elhízottság a felnőttkori cukorbetegség kialakulásában a legnagyobb kockázati tényezőt jelenti. A cukorbetegség az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá vált, főleg a munkaképes korú férfiaknál. A felnőttkori cukorbetegségek 65 százaléka kapcsolható az elhízáshoz, a túlsúly okozza minden negyedik stroke-ot, és általában kiváltja a magas vérnyomást. Az elhízottság hibáztatható az ízületeket ért balesetek 12 százalékánál is.

2004-ben a finn kórházakban 5 ezer olyan cukorbeteget kezeltek, akinél a betegség kialakulása az elhízáshoz köthető. 2005-ben a finn OEP 110 ezer elhízás miatt cukorbeteggé vált finn gyógyszerét támogatta, s egy év alatt 6 ezerrel nőtt az ezt igénybe vevők száma.

Egy finn kutató, Markku Pekurinen tanulmánya azokat az embereket tartja elhízottnak, akinek a testtömeg-indexe meghaladja a 28-at. Az indexet úgy számolják ki, hogy elosztják a kilóban kifejezett testtömeget a méterben kifejezett magasság négyzetével.

A normál testsúlyú emberek testtömeg-indexe 18,5 és 26 között van. A betegségek kialakulásának veszélye akkor nő meg jelentősen, ha az index 30 fölé kerül. Finnországban a 45-64 évesek csoportjának indexe meghaladja a 27-et. A csoport egyharmada esetében az index 30 vagy a feletti.