Magyarországon az elmúlt évtized kevés alapjogi pozitívuma közé tartozik az információszabadság megerősödése - írja a blog. Az állam átláthatóságának alapjait az 1990-es években az Alkotmánybíróság és az első adatvédelmi biztos rakta le. A progresszív bírói ítéletekig azonban sok időnek kellett eltelnie, és előfordult, hogy a jogállam intézményei visszametszették az információszabadságot. (Például a második ombudsman a halapenz.hu és a rendőrökről készült fényképek ügyeiben.) Az is megesett, hogy nemzetközi jogi fórum döntése lendítette elő a közérdekű adatok megismerését: a Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyarország ügy az első kimondottan információszabadság-győzelem volt a strasbourgi bíróság gyakorlatában.

Időközben a hazai bíróságok is kezdték a rangján kezelni az információk megismeréséhez fűződő alapvető jogot. Ezt jelezte sok más ügy mellett a Gripen vadászgépek megvásárlásával kapcsolatos pénzügyek nyilvánosságának kikényszerítése vagy éppen az állami cégvezetők fizetésének nyilvánosságáról hozott ítéletek. Ezek a perek jellemzően az állam pénzügyeinek átláthatóságát szolgálták, és tipikusan a titkolózó állam falaiba ütköző újságírókat segítették.

Az utóbbi időben azonban a TASZ által vitt perek sora zárult a korábbi határozatoktól eltérő eredménnyel. Az egyébként nem túl bonyolult ügyek különlegessége, hogy mindegyik ítéletet a Fővárosi Ítélőtáblán az információ- és sajtószabadságügyekben gyakran végső szót kimondó tanács hozta, amelyet Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezet. Kíváncsi arra, hogy milyen döntések születtek? A Szuverén.hu oldalon megismerheti a döntéseket.