2007. március. 14. 14:07 Utolsó frissítés: 2007. március. 14. 15:20 Külkapcsolati stratégia

A sikeres felzárkózás nemzetközi tapasztalatai

A sikeres felzárkózás nemzetközi tapasztalatai (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, mentális vonatkozások) . Szóljon hozzá Ön is!

Ha a felzárkózás és modernizáció „sikertényezőit” hazánkra vetítjük, megállapíthatjuk, hogy Magyarország sok szempontból kimondottan kedvező feltételekkel rendelkezik. Olyan helyzetben vagyunk, amely szinte optimálisnak mondhatóak egy gyors felzárkózási modell megvalósításához.

A rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozási folyamat megfelelő impulzust adott a felzárkózási folyamat megkezdéséhez. A gyors liberalizáció elősegítette hazánkban a külföldi működőtőke beáramlását, amely alapvetően járult hozzá a vállalati struktúra és kultúra átalakításához. Európai uniós tagként hozzájutunk a fejlődést elősegítő forrásokhoz, az oktatási tradíciók és az „imidzsünk” lehetőséget nyújt egy innováció-igényes, tudás-orientált növekedési pálya megvalósítására.

A tanulmány
A tanulmányt itt tudja letölteni!
Szembe kell néznünk azonban a modernizációt, a felzárkózást megnehezítő, egyes esetekben akár ellehetetlenítő tényezőkkel is. A modernizációs folyamat rendkívül sebezhető, számos eleme nagyban függ a külső körülmények alakulásától. E mellett a társadalmi kohézió megbomlása, az egyenlőtlenségek növekedése, a társadalmi bizalom hiánya is ellene hat a szükséges reformok sikeres végrehajtásának.

A reformok többnyire felülről indukált folyamatok, de nem működnek, ha hiányzik a társadalmi elfogadottságuk, sőt, a passzív elfogadáson túl egy, a változásokban aktívan részt vevő közeg. Az állam megváltozott szerepének is ez az alapja: csak kezdeményező, szabályozó vagy katalizáló szerepet játszhat, de önmagában, a társadalom aktív közreműködése nélkül, kudarcra van ítélve. Túl kell lépni azon a több évtizedes, vagy még mélyebb berögződésen, hogy az állam az állampolgárok helyett cselekszik, az egyénnek vagy helyi közösségnek nincs választási lehetősége, és ezáltal felelőssége sincsen a jövő alakításában.

Az uniós források optimális felhasználására kell törekednünk, de nem gondolhatjuk azt, hogy a felzárkózáshoz szükséges erőfeszítéseket más végzi el helyettünk. A felzárkózás lemondással is jár, hiszen egy elképzelt jobb jövő érdekében fel kell áldoznunk mai vágyott szükségleteink egy részét.