A Nemzeti Színház igazgatóját nem lepte meg, amiket a társulatból távozó színésznő mondott a Partizánnak – az Origón küldött viszontválaszt.
Az egész önmagában nem okozott meglepetést, beleillik egy mintázatba
– így reagált a Nemzetiből távozó Udvaros Dorottya Partizán-interjújára Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója. Vidnyánszkyt az Origo kérdezte meg, mit szól ahhoz, hogy Udvaros „valótlan állításokat visszhangozva” bírálta a teátrumot.
Az igazgató először is azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy Udvaros „néhány napja aláírta a Nemzeti Színház által neki felajánlott szerződést, aminek természetesen örülök. Játssza tovább a szerepeit. Mint ahogy a Nemzetiből elszerződött színészek – kivétel nélkül”. Szerinte a Partizán-beszélgetésben túl sok volt az érzelmi érvelés, emellett az sem tetszett neki, hogy a színésznő „a saját munkatársai által elvégzett belső vizsgálatot látszattevékenységnek nevezi”. Szintén nem tartja „kollegiális gesztusnak”, hogy az elmúlt két társulati ülésre nem jött el, mert „a médián keresztül nehéz a színházi közösségünket érintő párbeszédet folytatni, már ha ez a cél”.
Miután egy félmondatban odaszúrt Gulyás Márton műsorvezetőnek is, akit szerinte „mély gyűlölet vezethet”, és „izzadságszagú módon” igyekezett kipréselni Udvarosból rá nézve terhelő eseteket, azt mondta:
Nagyon kell Dorottyának igyekeznie, hogy tizenegy éves működésemből valamilyen példácskát felhozzon. Ez a megfelelési vágy már csak azért érthetetlen számomra, mert a művészi kvalitása nem indokolná ezt az igazodási kényszert.
Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó súlyos balesete kapcsán elmondta, hogy az interjúban elhangzottakkal ellentétben, miszerint máig nem kaptak kártérítést, „a tény az, hogy eddig november óta fejenként több mint ötmillió forintot kaptak – a táppénzen felül, különböző jogcímeken. A pénteki napon bekövetkezett, nagyon sajnálatos baleset után már hétfőn kéthavi fizetést utaltunk át nekik, és azóta is folyamatosan utalunk. Természetesen a kártérítési igényükhöz képest ez egy jóval szerényebb összeg, de még zajlik a rendőrségi vizsgálat, folyamatban van az eljárás. A két sérült színész balesete és a kártérítés kapcsán lényeges leszögezni, hogy például az orvos egy év után tud nyilatkozni arról, hogy maradandók-e a sérüléseik. Az a célunk, hogy megegyezzünk velük”.
Vidnyánszky szerint az sem igaz, hogy nem ismerik el az üzemi baleset tényét.
Azt nem ismerjük el, hogy kizárólagos felelősség terheli a színházat. Ha ilyen esetben kizárólagosságot állapítunk meg, precedensértékű lesz. Itt a színész is hibázott. Természetesen az sem állja meg a helyét, hogy önkényesen bontottuk le a díszletet a baleset után, hiszen éppen hogy megvártuk a munkaügyi felügyelet szakvéleményét, és miután ők ezt megengedték – mivel a sérülések súlyosságának megállapítása után így tartották szabályosnak –, nem aznap, hanem másnap elbontottuk a díszletet.
Cáfolta továbbá, hogy az Udvaros által neki tulajdonított mondat, miszerint „a színésznek meg kell tanulnia a díszletet”, tőle származna, mert azt valójában „egy általa is nagyon szeretett színésznő” mondta, de őt nem nevezte meg.
„Egy színházi előadás az életet ábrázolja, és az életet is meg kell tanulnunk. Az élet és a színház tényleg veszélyes üzem. (…) A színházi világban folyamatosan kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek a műszaki dolgozók és a színészek. Több tucat történt Magyarországon is a mi novemberi balesetünk óta, némelyikről a sajtó is beszámolt” – érvelt Vidnyánszky.
Szerinte a Nemzeti Színház viszont mindig „kitüntetett” szerephez jut, hiszen
kiválóan lehet táplálni az ellenünk folyó kampányt a pontatlan vagy kifejezetten hamis mondatok ismételgetésével. Iszonyú gyűlölet és düh van a másik oldalon, mert a Nemzeti Színház betölti a szerepét, és sikeres
– bizonygatta, majd „három ténnyel” alapozta meg ezt az állítását. „A 2023–2024-es évadot lelkileg megrázta, de természetesen az üzemi színházi működést is alaposan felkavarta a baleset, ugyanakkor 120 ezer néző, 400 előadás és 98 százalékos látogatottság mellett nem túl hiteles arról beszélni, hogy a nézők nem értik az én költői színházamat.” Ezzel egyben arra is reagált, hogy Udvaros azt állította: az igazgató által eszményinek tartott költői színházra a magyar nézők nem igazán nyitottak, és a Nemzeti régóta nézőhiánnyal küzd.
Még júniusban írtunk arról a Nemzeti következő évada kapcsán, hogy Vidnyánszky szerződteti többek között Vecsei H. Miklóst, ő maga pedig Karl Marx A tőke című művét viszi színpadra.