Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Orwellia és a magyarság című előadás már a meghirdetésével kiverte a biztosítékot.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban tart előadást április végén Orwellia és a magyarság címmel a Mi Hazánk Mozgalom-tag Drábik János, ahol jelen lesz Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke is.
A sokak (például a TransTelex vezető szerkesztője, Víg Emese vagy György Péter esztéta) szerint szabadkőműves-talmudista konteókat rendszeresen emlegető Drábikot nem szabadna meghívni a színházba. György Péter szerint „a színháznak nem kötelessége, hanem kivételes lehetősége, hogy komolyan vegye az egykori igazgató, Tamás Gáspár emlékét, amellyel Drábik János tevékenysége és világképe egyszerűen nem fér meg”.
| Részlet egy Drábik-szövegből: |
„A globális kapitalizmus leszámol a nemzeti kapitalizmussal. A korlátlan önzésen alapuló talmudista rendszernek sikerült létrehoznia a világtörténelem legszélsőségesebb vagyoni és jövedelmi viszonyait. Ezt a helyzetet a globális hatalmi elit be akarja betonozni. (…) A talmudista államok feletti világbirodalom stratégiájának a része a megtervezett migráns-invázió, a klímahisztéria, a koronavírus-járvány, a Black Lives Matter anarchia és az Antifa terrorizmus. A cél világméretű káosz előidézése, hogy a globális nagytakarítás után a globális elit megszilárdíthassa a megfélemlített emberiség feletti uralmát. Az államok feletti hatalom olyan egypólusú világrendszert akar univerzális kényszer-kultúrával stabilizálni, amelyben az erős büntetlenül elkövethet mindent a gyengébbel szemben. A nemzeti kultúrájukhoz és identitásukhoz ragaszkodó népeknek ezért most fel kell állniuk és meg kell tagadniuk, hogy felvegyék ezt az univerzális szellemi kényszerzubbonyt.” (forrás) |
A teátrumot 30 éve vezető, és hamarosan a legmagasabb francia állami kitüntetésben részesülő Tompa Gábor ezekre a támadásokra a színház Facebook-oldalán válaszolt „Nyugtalankodik a Mainstream” címmel. Ebben azt fejtegeti, hogy a TransTelex és főszerkesztője (valójában Víg nem főszerkesztő, hanem vezető szerkesztő) sérti a vélemény- és kifejezési szabadságot.
„Van egy tiltó listája, hogy kivel lehet szóba állni és kivel nem? Hogy kiket nem szabad meghívni a Kolozsvári Magyar Színházba? Hogy milyen témáról illik beszélgetni és mi lehet a megengedett vélemény? Talán bűn szembesíteni különböző, egymástól esetleg homlokegyenest eltérő véleményeket a történelem régebbi vagy újabbkori eseményeiről, vagy bármilyen közéleti témáról egy nyílt beszélgetésen?”
Tompát mindez tehát a cenzúrára emlékezteti. Hangsúlyozza: ő és a színház nem elkötelezett egyetlen ideológiának vagy pártpolitikának sem.
Az igazgató írását a következő megjegyzéssel zárja: „Vagy már készül a feketelistás Transtelex-kódex? Csak gyanítom, kik állnak a hátterében. Félek, hogy háromból eltalálom.”
A lap megkérdezte Tompát, hogy kire gondolt pontosan. „Hogy kire gondoltam? Nos, mindazokra, akik, amikor a véleményüktől, az egyetlen érvényes igazságként feltüntetett doktrínájuktól eltérő nézetekkel, esetleg más igazságokkal szembesülnek, azt rögtön összeesküvés-elméletnek bélyegzik” – válaszolta az igazgató.
Másutt azt írja Tompa, hogy „ha valakit meghívunk egy nyílt, azaz nyilvános beszélgetésre-vitára, legyen az megosztó vagy vitatott vagy káromlott személyiség, az nem jelenti azt, hogy föltétlenül egyet is értünk vele vagy kritikátlanul elfogadjuk az elméleteit. De van-e jobb alkalom bizonyítani akár az ellenkezőjét is, mint leülni vele szemtől szembe… hiszen bárki részt vehet és tényszerűen cáfolhatja az ott elhangzottakat, vagy elutasíthatja azokat, kritikailag viszonyulhat stb.”
